Schultheisz Emil: Traditio Renovata. Tanulmányok a középkor és a reneszánsz orvostudományáról / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 21. (Budapest, 1997)
22. A hazai orvosképzés története a nagyszombati orvosi kar felállításáig
Z^oo¡ közé 5 2. Ami az ötödik középkori magyar egyetemet, a Mátyás király által Budán felállítani kívánt Universitast illeti, annak az orvosképzéssel való összefüggésének még tervezetĥe i adatai sem ismeretesek. A törökkor és az erdélyi főiskolák Mátyás halála után a közállapotok, majd a török megszállás eleve kizárta az egyetemi oktatás fenntartásának lehetőségét, de a méltatlan utódok sem fordítottak gondot a művelődésre s a felsőoktatásra. Erdélyben viszont a fejedelmek, bár szerényebb eszközökkel és kisebb méretekben, de folytatói voltak Mátyás kultúrpolitikájának. Mikor Erdély 1541-ben önállósult, Báthory István erdélyi fejedelem főiskolát alapított Kolozsvárott. Ez a többek által egyetemnek deklarált főiskola 1582-ben indult meg teológiai és filozófiai fakultással, orvosi kara nem volt. Folyt azonban az orvosi ismeretek bizonyos fokú oktatása a filozófiai fakultáson, a természettudományos disciplinák között 5 3. Bethlen művelődéspolitikájának pedig legfontosabb összetevői közé tartozott a szervezett peregrinatio, valamint a székvárosi főiskola. Az előbbibe beleértendő természetesen az orvosjelöltek peregrinatiója is. Ezt egyébként már a kortársak is így látták 5 4. Bethlen Gábor fejedelem bizonyosan a Ferdinánd feletti győzelem és a megkötött békében elért eredmények emlékezetére, Erdély művelődésének előmozdítására, 1617. évi ígéretének beváltásaképpen egy olyan törvényt alkotott, mely főiskola létesítésére irányult. Erre a Gyulafehérvárott felállított főiskolára 1622-ben már neves külföldi professzorokat hívott. Ezzel az Akadémiával együttműködő iskola egyik rektora, Ascanius Mihály orvosdoktor, /. Rákóczi György udvari orvosa volt, aki a külföldre készülő diákokat elemi orvosi ismeretekre oktatta. Ha nem is tartozik szorosan az orvosképzéshez az elemi orvosi ismeretek közlése, de az orvosjelöltek előképzése szempontjából bizonyára nem jelentéktelen ezeknek a kollégiumi orvostanároknak e téren végzett oktató és nem lebecsülendő irodalmi munkássága. Klasszikus képviselője ezeknek az orvostanároknak Kyr Pál, aki 1534—59-ben Brassó város fizikusa és egyúttal a híres Hontems-féle brassói kollégiumban a filozófia tanára. Brassóban 1551-ben közzétett,,Sanitatis Studium ad imitationem Aphorismorum compositum ..." című művét kifejezetten a diákság orvosi előképzése céljából írta. (Egyébkén ez az első orvosi munka, amit Erdélyben kinyomtattak 5 5. Ezek közé sorolhatjuk Páriz Pápai Ferenc orvosdoktort is, a nagyenyedi Bethlen kollégiumban a görög nyelv tanárát, számos orvosi mű szerzőjét, aki 35 esztendeig tartó tanári működése alatt a klasszikus filológia mellett rendszeresen adott elő élettant és hygiénét is. Tanítványai közül éppen előadásai hatására számosan lettek orvosok. Hunÿađÿ Ferenc igen neves erdélyi orvos, a kolozsvári kollégium tanára, és bár nevét históriai munkái, valamint versei tették ismertté az irodalomban, a természettudományos és elemi 5 2 Többek között ezt a téves adatot írja Vámossy nyomán (i. m. 12) Gortvay György is: Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy története. Budapest, 1953. 73. 1. 5 3 Adattár a 17. század szellemi mozgalmai történetéhez. Budapest—Szeged, 1956. 169. ff. 5 4 Ld. erre vonatkozóan: Redmeczi T. J. 1922-ben megjelent ,,Könyvetské' :jét. 5 5 Schultheisz E.— Tardy L.: Paulus Kyr orvosirodalmi működése. Kézirat.
