Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Djacskov, V. L: Népi orvostörténeti emlékek az Ob északi völgyének őshonos lakosságánál

Djacskov, V. I.: Népi orvostörténeti emlékek. 241 pantomim- vagy misztériumjáték szereplőit jelenítik meg. Vannak közöttük férfi- és nőalakok, egyesével vagy csoportosan, némelyiküknek néha állatbőr látható a vállán. Ilyen például a vállára terített medvebőrrel ábrázolt férfi, egy fején medveprémet viselő nő, a medve két mellső lába is látszik a nő vállán, vagy egy másik férfi, aki a vállán tollas madárbőrt visel, rajta van a madár feje, szárnya, karmai (Közli A. Szpicin: Samánábrázolások. ld. Az orosz archaeológiai társaság orosz és szláv régészeti osztályának jegyzetei, 1906. 8. köt. 1. sz. XIV. tábláján és 131. rajzán). Elképzelhető, hogy baglyot vagy mesebeli „Kars"-ot jelenít meg ez az ábrázolás, ez az utóbbi máig fennmaradt az obi ugorok folklórjában. Egyes zoomorf fejdíszeket szemből láthatunk (medvéket, madarakat), másokat profilban, talán a könnyebb megjelenítés érdekében. Ha ritkán is, de előfordulnak fatörzs- vagy ágalakú fejdíszek is. Mind ez ideig nincsenek pontos adataink sem arról, milyen anyagból készültek ezek a fejdíszek, sem rendeltetésükről, sem pedig azokról a rituális szertartásokról, amelyeknek alkalmával a fejen viselték. Ugyanakkor a nagy mennyiségű maszkos emberábrázolás azt bizonyítja, hogy a maszkviselés kétségkívül nagy szerepet játszott a régi finnugor népek életében. V. N. Csernyecov az Ural vidéki sziklarajzokról szólva (1970. 28. lap) megállapítja, hogy a fémtárgyakra karcolt-vésett számos lény nagyon emlékeztet külsőre az obi ugorok zoomorf nemzetségi ősére, ahogyan azokat a fennmaradt mitikus mondákban leírják. Közöttük különösen a coboly- és a párduc-nő, a jávorszarvas-ember, a farkas- és a bagoly-ember. Az sem lehet kétséges, hogy a pantomim-játékok és táncok és a maszkok is igen alaposan megváltoztak, átalakultak a finnugor népek körében funkcionálásuk hosszú ideje alatt. 18. századi adatokból például tudjuk, hogy a gém- vagy darutánc résztvevői bundát viseltek s a bunda ujján botot dugtak ki, aminek a végére fából faragott madárfejet húztak (P. Passke, 1787.). Ilyen alakos kellékeket később is használtak. A Hanti-Manszijszk-i tájtörténeti múzeumban van egy olyan bot, aminek a végén mozgatható csőrű darufej látható. A jávorszarvast úgy jelenítette meg az alakoskodó, hogy fejét nagy szövetdarabbal burkolta be. Egy szalmával körülkötözött bot jelezte az állat nyakát, a bot végéhez keresztalakban két másikat kötöttek, ami a szarvait jelölte. (A. Avgyejev, 1959.) A vogulok a 19. században medveünnep alkalmával néha nyírháncsból készült, állatfejet ábrázoló fejdíszt viseltek, még gyakrabban előfordult azonban, hogy az állatok életét megjelenítő pantomimet antropomorf maszkokban játszották el (I. Osztroumov, 1904. és N. Jadrincev, 1890.). Ilyen esetekben más jelek utaltak arra, milyen alakot kívánnak megjeleníteni: a ruhára kötött rénszarvas szarvak, madárszárnyak, vagy a táncosok megfelelő mozdulatai, ahogy a medve sajátos járásmódját, a nyúl ugrását, a róka futását, a madár repülését stb. utánozták. Úgy látszik, a 19. századra már ritkaság számba mentek a zoomorf maszkok és hamarosan teljesen ki is koptak a használatból. A 18. század óta készült maszkokat már néprajzi anyagból ismerjük. Ekkoriban már számos szibériai népnél használatban voltak: a permieknél, osztjákoknál és voguloknál és az evenkiknél is. Fából, nyírháncsból, vörös- vagy sárgarézből, vasvagy bádoglemezből, bőrből, nemezposztóból stb. készültek. Gyakran megesett, hogy egyazon maszk készítéséhez többféle anyagot is használtak. Fából faragott maszkokon például a részleteket a következőképpen ábrázolhatták: a szemeket üveggyöngygyel, amit a vésett árokba illesztettek, fogait beékelt csontdarabokkal, haját prémdarabbal (medve vagy kecske prémjével). Az arc részletvonásait, a hajat és szőrzetet, a tetoválást néha faragással vagy festéssel jelenítették meg. A legkifejezőbb mégis a plasztikusan megformált arc, különösen a kalapált rézlemezből készült maszkokon 16 Orvostörténet¡