Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Djacskov, V. L: Népi orvostörténeti emlékek az Ob északi völgyének őshonos lakosságánál

NÉPI ORVOSTÖRTÉNETI EMLÉKEK AZ OB ÉSZAKI VÖLGYÉNEK ŐSHONOS LAKOSSÁGÁNÁL DJACSKOV, V. I. A zeurázsiai északi sarkkör vidékén élő kis népek a patriarchalis nemzetségi társadalomból léptek át a szocializmusba. Az 1923. évi népszámlálás adatai szerint a Tobolszk környéki çhantiknál egyetlenegy írni-olvasni tudó ember sem akadt. A szovjethatalom éveiben azonban nemcsak az analfabétizmus szűnt meg a szibériai népek körében, hanem kialakult saját értelmiségi rétegük is: tanítók, orvosok, technikusok, mérnökök, sőt művészek és írók is. Az északi Ob-medencében élő kis népek korábban vadászattal, nomád pásztorkodással foglalkoztak. Ma ipari városokban élnek, kultúrájuk fejlődik, mert komplex módon fejlődik gazdasági életük; magasabb szintre emelkedtek anyagi életfeltételeik, körülményeik, s általánossá lett az iskolázás. Ahogy fejlődik a vidék, úgy fokozódik az érdeklődés múltja, történelme iránt. Ennek a tanulmánynak az a célja, hogy a külföldi olvasókat megismertesse az északi Ob mentén élő népek világnézetét, művészi alkotótevékenységét alakító egyes tényezőkkel, a sámánok ide kapcsolódó tevékenységével és azokkal a rituális cselekményekkel, amelyeknek célja a betegségek megelőzése és gyógyítása. I. A magyar tudományos közvélemény már régtől fogva igen élénken érdeklődik az obi ugorok történelme iránt, beleértve az említett kérdéseket is. Példaként említhetjük, hogy 1899-ben az Ob északi völgyében járt gróf Zichy Jenő expedíciójának egyik tagja, Pápaÿ József magyar nyelvész. Egyes megfigyeléseit, gondolatait 1899. június 11-én az ő elmondása nyomán vetették papírra Tobolszkban (amikor Berezovóból volt visszatérőben), s közölték a tobolszki kormányzósági múzeum évkönyvében (Ezsegodnik Tobol'szkogo gubernszkogo muzeja — 1902. év, XIII. köt. 10. p.): 1. Obdorszkban az osztjákok szamojéd (nyenyec) hatás alatt megromlott nyelven beszélnek. Berezovóban vogul hatás érződik, a nyelv a maga tisztaságában a közbülső helyeken és a Szinyja folyó mentén maradt meg. 2. A folyó alsó folyásán élő osztjákok epikus énekeiben istenek, az Irtis-menti osztjákokéban pedig héroszok szerepelnek. 3. A lon

x nevű jó szellemből (bá váñÿból) sok van. Pápaÿ 21 lon

x nevét jegyezte fel, egy-egy szent bereknek megfelelően. A sámán szükség esetén a lon

x-ot hívja és megkérdezi tőle, teljesíteni tudja-e, amit kérnek tőle. Ha nem, másikat, harmadikat hív egészen addig, míg nem akad egy olyan lon

x, aki kész a szolgálatra. A sámán nevén nevezi őt, és azt is megmondja, milyen áldozatot kell neki bemutatni.