Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Szilárdfy Zoltán: Kegyképtípusok a pestisjárványok történetében
232 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 11 — 12 (1979) az a — tulajdonunkban lévő s feltételezhetően még a XVII. század közerői való — rézmetszet képecske, amelynek keretszövege: „A Peste, Fame et Bello Nos Protege. — Pestistől, éhségtől, háborútól védj meg minket". (8. kép) I. Lajos király 1363-ban valóban harcolt a törökök ellen. Győzelmének állított emléket Mariazell gótikus templomával, amint ezt a porta speciosa fölötti feliratos relief ma is hirdeti. 6 9 A „három Dávid-i rossz" okozati összefüggését bőséges adatokkal igazolja a történeti epidemiológia; ugyanis a háborúkból éhínség támadt, az éhségtől leromlott tömegeket pedig letarolta a döghalál. Ezért kerültek be a mindenszentek litániájába: „Pestistől, éhségtől és hadaktól ments meg Uram minket". Ponyván terjesztett népi búcsús énekben is feltűnik e hármas összetartozás: Ha szükség szorongat, Mária segíts, S háború nyomorgat, Mária segíts, Ha éhség közelget, Mária segíts; S döghalál ijesztget, Mária segíts; Oh segíts mirajtunk, Kik hozzád sóhajtunk, Mária segíts! 7 0 Közép-Európában a pestisjárványok közismert emlékművei a fogadalomból állított Szentháromság oszlopok is a ,,Tria Dav¡đis Mala" szakrális praeservatumaként a „Trinus Optimus Maximus" védelmező erejének hitében születtek, amint Padányi Bíró Márton veszprémi püspök által szerzett egykorú ének bizonyítja: Három súllyosb csapás Gyakran mi reánk száll: Éhség, hadakozás és a mirigyhalál, Szent Háromság ezek ül meg-tartsál. Áldgy-meg minket, Örök Isten, mi Istenünk, Áldgy-meg Isten, Egyet áldunk három személyekben. 71 A pestises évekhez kapcsolódó Segítő Mária ábrázolások eddigi adatgyűjtésünk szerint: Óbuda-Újlak első szentélyének címképe Janoschitz Mátyás kamarai futár fogadalmi ajándéka 1706 ból. 7 2 A donátor és családtagjai ábrázolásával, regence-stílusú keretben. Győrsziget, főoltár, 1714. Szentantal (Svátÿ Antol pri Dunaji), 1715. Tétszent kút, 1715/1744. Pécs, Szent Sebestyén templom, 1734. Szőtt in (Szota) J. 1739. Krasznahorka (Krasnahorské hrad), 1739. 6 9 Be¿sse , Stephan: Wallfahrten zu Unserer Lieben Frau in Legende und Geschichte Freiburg i. Br. 1913. 317. 7 0 Budán Bagó Mártonnál 1856-ban nyomatott ponyvairat a szerző tulajdonában. 7 1 Padányi Bíró Márton: Angyali Táraságok Szövetsége... Győr, 1754. 53. 7 2 Budapest Műemlékei IT. i. m. 167.
