Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Szilárdfy Zoltán: Kegyképtípusok a pestisjárványok történetében

Szilúrdfy Z.: Kegyképtípusok a pestisjárványok történetében 227 teseknek, ahol sok számtalan csuda tételekkel tündöklik most-is azon Boldogságos Szüz, az aéjtatos ĥiveknek nagy örömére, főképpen pedig Pestises dög-halál és késértetek ellen való oltalmára."

0

8 Az idézet szerint Esterházy a Máriahilf típust a XIV. század közepén, a sienai Andrea Varrni által festett mariazelli ún. Magyar-kegyképXö\ származtatja. így a képnek és kultusznak nem kellett „elmagyarosodnia", hiszen mint törökverő palladium s a nemzet oltalmazó pajzsa már Nagy Lajos király óta közismert volt. Ezért magától érthető az adonyi templom hajdani Segítő Mária oltárképének magyar környezete a koronát fölajánló István királlyal és Imre herceggel, úgyszintén a tétszentkúti kegyoltár ikonográfiái kompozíciója a szent királyok, István és László őrálló szobraival a Segítő Boldogasszony mellett.

5

9 Véleményünket még csak egy adattal támogatjuk: 1753. május 20-án Freyer Zsuzsanna pesti kocsmárosné a német telepesek lakta Solymárra zarándokol a ,,Magyarok Segítségéhez", hogy három és féléves gyermeke jobb szeme látását visszanyerje. Egész nagyböjtben gyógyíttatta, majd fogadalmát teljesítve, a solymári Mariahilf kegykép előtt könyörgése meghallgatásra talált. Ezen esemény örök emlékéül hálából a képnek két ezüst szemet ajándékozott.

6

0 Az 1622-ben már nyilvános tiszteletre kitett passaui képet Markward von Schwendy kanonok 1618-ban egy Pius nevű helybeli festővel másoltatta az idősb Lucas Cranachnak 1537-ben festett képéről. Ennek az innsbrucki Szent Jakab templomban lévő — később szintén kegyképként tisztelt — Madonna képnek a bizánci „Eleusa", illetve ,,Glykophilusa" ikonokban találtuk meg a prototípusát. A középkorban a keleti egyházakban népszerűvé lett híres változata a Tretyakov képtár legendás „Vlagyimirt Istenszülő" képe. A nyugat-európai művészetben ezt a típust a trecento festői népszerűsítették.

6

3 Már a kultusz kezdetén a pestises vonatkozás Mária segítségéhez fűződött, (5.ábra) ezért állították a két legnépszerűbb pestistől védő szent, Sebestyén és Rókus szobrát a passaui kegyoltárra is.

6

2 Hogy a Mariahilf Magyarországon miképpen vált a döghalál „ellenszerévé", erre a kérdésre világít rá egy korabeli feljegyzés: „Pestifera contagio a Turcarum Transilvaniaeque finibus per Hungáriám incipit sequere".

6

3 A járványt úgy fogták fel, mint a török rabiga utolsó átkát és visszaütő bosszúját, amelyre orvosság csak a törökverő segítő Mária lehetett. A Madonna sötétkék ruhája és élénk piros palástja itt több mint a hagyományos jelentésű színezés. Mária ruhájának színei emlékeztetnek a kék és vörös posztó keresztekre, amelyeket a pestises betegekkel közvetlen érintkezésben álló személyek: orvosok, sebészek, papok és sírásók megkülönböztető jelként viseltek.

6

4 Amint az ismertetett kegyképtípusokhoz egy-egy jellegzetes himnusz vagy antifona tartozik, úgy a Mariahilf képnek is van költői fohásza, melynek értelmezése újabb adalékkal gazdagítja a pestisjárványokkal kapcsolatos ismereteinket. A már idézett „O glo5

8 Esterházy i. m. 61. 5

S Canonica Visitatio Adony. 1747. Veszprémi Püspöki Levéltár. Distr. Albensis 43.; Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében. Bp. 1944. 36. 6

0 Márkus Mihály zsámbéki plébános 1757. ápri. 5-én kelt esperes¡ jelentése. Székesfehérvári Püspöki Levéltár. R. sz. 4522. 0

1 Lexikon i. m. 170-172. 6- Die Kunstdenkmäler von Niederbayern. III. Stadt Passau München 1919. 229. 8

3 Lauschmann i. m. 40. 6

4 Magyary-Kossa i. m. 135-136. 15*