Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Szilárdfy Zoltán: Kegyképtípusok a pestisjárványok történetében

224 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 11 — 12 (1979) Metszetünkön a csillag ágain fohász olvasható: „mit deiner Hilf Siĥe uns an Krieg$ Hunger, Pest wende hindann — A te segítségeddel tekints reánk; háborúban, éhségben, pestis veszélyben mindenkor". A háború — éhség — pestis hármas motívumát a továbbiakban még értelmezni fogjuk. Ugyancsak metszetünk kompozícióját követi az 1739-ben fogadalomból épült jászapáti temetőkápolna homlokzatának kődomborműve annyi különbséggel, hogy itt a felirat címerpajzson kőbe vésve: „Az Egeknek szép Csillaga, Mely az Úr Jézust szoptatá". A Zakariás kereszt alatt a Triszagion: „Szent Isten, Szent Erős, Szent Halhatatlan, Irgalmazz minékünk".

0

1 Legfölül itt már nem a szoptató Madonna, hanem a Segítő Boldogasszony — Mariahilf kő reliefje látható. Volt még a jászapáti templomnak egy rézből vert Zakariás-keresztje, amelyet a pap temetésnél használt.

5

2 Eddigi kutatásaink szerint hazánkban a legkorábbi, pestistől oltalmazó, fönnmaradt Segítő Boldogasszony ábrázolás a jáki templom sekrestyéjében függ. (4. ábra) A fogadalmi kép szerkezete még az ismertetett rézmetszetet tükrözi, ezért előképének is tekinthető, bizonyos módosításokkal, melyeket a szentkép létrejöttének sajátos helyi körülményei értetnek meg. A kép alján a döghaláltól megmenekült, fogadalmat tevő házaspár, Gábor György és Csapóđi Katalin gyermekeikkel, ünneplő magyar viseletben; amint az 1710-et mutató kronosztikonos felirat tanúsítja: „Pestilentiae lue belloque pressi Divis suis Patronis Georgius Gabor et Catherina Csapóđi Offerųñt". Fölül a betűszalag szövege a Stella Caeli ének egyik sora: „Piissima Stella Maris in Peste succurre nobis. — Legkegyesebb Tenger Csillag a pestiskor Segítőnk vagy".

5

3 Ugyanígy a miskolci Mindszenti templom Csillagkeretbe festett Segítő Mária képe szintén a Stella Maris-1, a „Tengernek fényes Csillagát" dicséri Paulus diakónus (VIII. sz.) remekbe költött himnuszának kezdő soraival. Tde kívánkozik a párizsi orvoskollégium „diagnózisa" az 1348. évi fekete halálnak nevezett nagy pestisjárványról: „Az Indiai óceán tájékán a csillagok harcba szálltak a nap sugaraival, s éreztették hatalmukat a tenger vizével is. Az így fejlődött gőzök elhomályosították a napot. A tűz és a nap magához szívta a tenger egy részét. A víz gőzzé vált, s a levegőbe emelkedett. Ez okból a víz egyes helyeken annyira bűzössé vált, hogy megrontotta a halakat. Ahová azután ez a gőz eljutott, ott élve nem maradt ember".

5

4 Az 1742-ben fogadalomból épített dunafölđvári Szent Rókus kápolna ajtaja fölé ezt a könyörgést írták: „Üdvözlégy Ezerszer Te Fényessen Felkelő Hajnali Csillag. SZENTSÉGES SZŰZ MÁRIA, Ments Meg Minket a Mirigyes Pestistől, Kik Előtted esedezünk.. ."ººA kápolna egykorú oltárképén együtt szerepelnek a XVII—XVIII. századi pestisjárványok jellegzetes ikonográfiái motívumai: Szentháromság, Zakariásáldás, Csillagba foglalt Szent Család a döghaláltól védő szentekkel. 5

1 A Triszagion, mint hármas vészkiáltás a budavári Szentháromság szobor építését ábrázoló oldal-reliefen, — magán az emlékoszlopon — szalag-iratként is szerepel. 5- Vándorfy János: Jász-apáthi város egyházának múltja és jelene. Eger, 1895. 70 — 75. 5:

3 Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és szent Jakab-kápolna. Szombathely, 1943. 79— 80. A képet is közli 52. sz. a. 3

1 Zolnay László: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Bp. 1969. 101. S

i Cziráky Gyula: Tolna vármegyei Dunaföldvár múltja és jelene. Dunaföldvár, 1910. 141.