Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Szilárdfy Zoltán: Kegyképtípusok a pestisjárványok történetében
222 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 11 — 12 (1979) kedeteit meg-roncsad; üzd el hatalmaddal ez helytől, s tőlem te szolgádtól ezt á döghalált távozzék -el tőlem a mérges ég külső setétségbe. + Krisztus Kereszte oltalmazz minket, ezt helyt, és a te szolgádat szabadicsd-meg ettől á döghaláltól, mert jó akaratú, sok irgalmu és igaz vagy. B. Beat us. Boldog á ki az hamiságokba és hazug bolondságokba nem bizott: mert megmenti ötet az Isten rosz üdöben. Uram te benned minden bizodalmom véd el rólam é döghalált. F. Factus. Te vagy Uram az én segétségem, te benned biztam, oltalmazz-meg engem á döghaláltól. R. Respice. Adonaj Uram Isten tekéncs-alá dücsöségednek székéből és legÿ irgalmas nékem, és az irgalmadért mencs-meg engemet döghaláltól. S. Salus. Te vagy én orvosom, könyebbics-meg, s meg gyógyulok mencs-meg engem és meg-szabadúlok. Amen." 4 8 Az ismertetett Zakariás-áldás eredetére és korára utaló adatokat a kutatás csak a XVII. században talált. 1647-ben Trierben nyomott „Geistliches Schild"-ben jelenik meg először. Mivel 1658 óta az áldás már elterjedt és közismert volt, valószínűleg már a század elején tűnt fel. Történetileg hiteles adat, hogy a tridenti zsinat ülései közben 1547-ben a városban borzalmas pestis tört ki, ennek következtében a Zsinat Bolognába való áthelyezését javasolták. A résztvevő huszonöt spanyol püspök között valóban szerepelt egy Fr. Franciscus Salazár salamancai püspök. Más források bizonyos Leonhard pátriárka jelenlétéről tudnak. A reális bizonyítékok a keleti eredet hagyománya ellen, inkább a spanyol import mellett szólnak. Jelentős tárgyi bizonyság, hogy a klasszikus Zakariás-kereszt félreismerhetetlenül az ún. Caravaca-kereszt típusjegyeit mutatja, amely a XVII. század elején Spanyol-kereszt néven vált ismeretessé, és Európa-szerte nagyhírű philakterion lett. A keresztben minden jel egy mondatnak felel meg. Zsoltár idézeteket illetve más bibliai szövegeket parafrálnak. A GeitŲçhes Schild hangsúlyozza, hogy a betűket pestis ellen hordani kell. Ezért az áldásokkal teleírt cédulák viselése szokásként honosodott meg. 4 9 A Zakariás-áldással ellátott ábrázolások ikonográfiája szinte változatlan, inkább a csillagba foglalt Boldogasszony típusa mutat variánsokat a különféle pestis ellenes kegyképek kultuszának megfelelően. így a tulajdonunkban lévő XVIII. század eleji rézmetszeten a kisdedet tápláló Madonna mögött a csillag keretben már Szent József is megjelenik. (3. ábra) Ennek a képnek a prototípusát a bécsi Irgalmasok templomában „Betegek orvosa" címen tisztelték, különösen az 1713-as pestiskor, amikor kegykép gyanánt a főoltárra helyezték. 0 0 A bécsi kép utánköltött mását láthatjuk a pozsonyi Irgalmasok temploma szentélyében a tabernákulum fölött. Itt jegyezzük meg, hogy 1713-ban Pozsonyban is pestis dühöngött, és tudomásunk szerint járványos időkben az ájtatosságokat ezen kép előtt tartották. 4 8 Az egy-egy betűnek megfelelő mondat bibliai forrását lásd Spanier, Adolf: Die deutsche Volkskunde. II. Berlin, 1935. 10. 4' J Münsterer , Hans O. : Die süddeutschen Segens- und Heiligenkreuze. Bayerisches Jahrbuch für Volkskunde. München, 1954. 90 passim. 5 0 Gugitz, Gustav: Österreichs Gnadenstätten in Kult und Brauch. Wien, 1955. 49.
