Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Szilárdfy Zoltán: Kegyképtípusok a pestisjárványok történetében
Szilárd fy Z.: Kegyképtípusok u pestisjárványok történetében 215 szülőföldjére, a piemonti Vigezzo völgyének Re nevű falucskájába, ahol egy csodákkal tündöklő Madonna képet tisztelnek. A trecento korabeli bizcintikus kegyképről, amelyet egy legendás esemény miatt Be at a Vergine del Sangųe — Vére-hulló Szűz Máriának is neveznek, Francin szabad másolatot festetett egy közismert, de idealizált rézmetszet közvetítésével. A kép témája: Szűz Mária a gyermeket öleli magához, aki jobbját áldásra emelve anyja keblére simul, balkezében feliratos szalagot tart: „In Gremio Ma ris Sedet Sapientia Pa ris — Az Anya ölén ül az Atya bölcsessége". 25 (2. ábra) Nyilvánvaló az összefüggés a gyermekét tápláló Madonna és a pestis elleni fogadalom beváltása között. A kéményseprő mester szőlőjében kis kápolnát emelt a szentkép számára. Ezt 1700ban áldották meg és adták át a nyilvános tiszteletre. A kis kápolna hamarosan virágzó búcsújáró hellyé lett, a kegyképet fogadalmi ajándékokkal halmozták el, a kápolna környékén boltot nyitottak, fogadó létesült. A Kéményseprő Kápolna a „Vér képpel" így vált a fejlődő Buda egy újabb településének, a Krisztinavárosnak kiinduló központjává. Az 1739-es pusztító pestis idején Buda városa könyörgő körmenetet indított a kegyképhez. Mivel a pestistől rettegő nép szinte megostromolta a csodatevő képet, a hatóság a rendfenntartás érdekében katonaságot vezényelt a kápolnához, a tömegfertőzés megakadályozása végett. XIV. Benedek pápa. 1757-ben búcsút engedélyezett a Francin-kápolna látogatóinak augusztus 5-re, Havi Boldogasszony napjára, amely a pestistől védő ősi római ikon névadó ünnepe. Az oltár fölötti párkány régente ezt a feliratot viselte: „Benedicta UberaTua Virgo, quibus aeterni Pa ris: Verbum lactavisti. — Szűzanyánk áldott a Te emlőd, Mellyel az Örök Atyának Igéjét tápláltad". 2 6 A kép virágzó kultuszát mutatja, hogy 1751-ben Mária Terézia is meglátogatta és 24 aranyat hagyott két misére Bécsbe való szerencsés hazatéréséért. 2 7 Ebben nyilván közrejátszott az a vélekedés is, hogy a Kéményseprő Kápolnában végzett imádságnak különös foganatossága lehet. Ezért tartottak szívesen e templomban esküvőt, amint Széchenyi István és Semmelweis Ignác példája is mutatja. A népi kultuszra jellemző az az énekszöveg, amelyet e kegykép fametszetų képével díszített ponyván terjesztettek: „Öröktől választott drágalátos Szüz Dicsértessék Jézus, kit emlőiddel tápláltál, Öleltél Szűz kezeiddel, Könyörögj Országodért, Hozzád hív maradékidért. Te hozzád sietünk mint Szűz Anyánkhoz, Hogy a háborúság, pestis, és éhség távozzon Hazánktól légyen békesség. Óh Mária liliom-szál, Országunkban illatozzál." 2 8 A főváros területén a krisztinavárosi kegykép két köztiszteletben álló XVIII. századi mását ismerjük. Az egyik a Makkos-Már ia-i amelyet Trap János budakeszi 2 5 Schoen Arnold: A Budapest— Krisztinavárosi templom. Bp. 1916. 43 — 44, 47. 2 6 Schoen i. m. 16. 41. 2 7 Schoen i. m. 15. 2 8 A ponyvalap Bálint Sándor tulajdonában.
