Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Szilárdfy Zoltán: Kegyképtípusok a pestisjárványok történetében

Szilárd fy Z.: Kegyképtípusok u pestisjárványok történetében 209 azzal jelenteni, hogy Isten ő Szent Felsége, a Várost, a meg-irt Dög-haláltul meg-mentené; a mint hogy meg-is szűnt mingyárt a Pestis, kinek örökké-való emlékezetire azon Tornyon egy Angyal vagyon ki-csinálva, s neveztetik Castrum Sancti Angeli, az-az Szent Angyal Várának."

7 Esterházy tudósításából értjük meg, hogy az idézett Regina Caeli antifonát 1510-ben János fi¡rstenfeldi cisztercita szerzetes Szegeden jártában azon imádságok közé jegyzi fel, amelyeket pestises időkben a város lakossága foganatosnak tartott.

8 A régi Magyarország területén előforduló emlékanyagban időrendben első a pécsi Havi-hegyi kápolna főoltárképe. Az 1690-es országos járvány elmúltával épült 1691ben, az 1709-es pestis után bővítették.

9 Az 1713-as pozsonyi pestist idézi az 1714-ből való egyházasnádasdi (Podskal) fogadalmi kápolna Havi Boldogasszony képe. 1737—1740-ig dühöngő országos járvány emlékére Vöröskö (Cerveny Kamen) várához vezető úton is Havi Boldogasszony kápolna épült. Rozsnyón (Roznava) mintegy megismételték a A'agy Szent Gergely korabeli könyörgő körmenetet, amikor a helyi hagyomány szerint Havi Boldogasszony képét (l.ábra) a város utcáin hordozták körül, a pusztító vész elkerülése végett. A díszes keretezésen alul a koronosztikon: FIDELIS MATER SOCIETATIS JES\ PROTEGITO A PESTIS LABE EXITUSQVE ROSNAVJENSES számértéke: 1736.

1

0 A somogybükkösdi pestistől védő szentély oltárán is híres római Mária-kép ékeskedik Szent Sebestyén és Rókus szobrai között 1754-ből, valószínűleg még az egy évtized előtti járvány fogadalmának beváltásaként. SZOPTATÓ MADONNA Témakörünkhöz tartozó másik kegyképtípus: a kisdedét tejével tápláló Madonna ábrázolása. Figyelemre méltók a téma irodalmi és kultusztörténeti előzményei. A Szoptató Madonna tisztelete a Bibliában gyökerezik. Szent Lukács jegyezte föl a Jézus tanitását elragadtatva hallgató asszony felkiáltását: „Boldog a méh mely Téged hordozott s az emlők melyeket szoptál" (11, 27) A római zsolozsma karácsonyi és újévi szövegéből váltak közismertté a következő liturgikus válaszversek: „.. .beata ubera, quae lactaverunt Christum Dominum... — boldogok az emlők, melyek Krisztust, az Urat táplálták". „Salvatorem saeculorum, ipsum Regem Angelorum, sola Virgo lactabat ubere de Caelo pleno. — A világ MegNáltóját, az angyalok Királyát csak a Szűz táplálhatta szűz keblének mennyei tejével." 7 [Esterházy] Esterás Pál: Mennyei Korona az az Az egész világon levő Csudalatos Boldogságos Szűz Képeinek rövideden föl tett Eredeti... Nagyszombat, 1696. 4. b Bálint Sándor: Szeged reneszánsz kori műveltsége. Bp. 1975. 125. 9 Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. I. Bp. 1959. 256. 1

0 Bálint Sándor: Sacra Hungaria. Kassa, é.n. (1943). 91. 14 Orvostörténeti