Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Oláh Andor: „Eddig dolgom után, ezután hitem után élek" — A magyar népi gerontológia tanulságai

204 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 11 — 12 (1979) Az „átkozott" és „áldott" élet-mottó lelki beállítottság jellemzője 1 életérzés (vegetativum, ösztönös magatartás) 2 érzelem-világ I. Az élet-fordulat megtörténte vagy hiánya esetén „múltamban nincs öröm, jövömben nincs remény!" (reménytelenségen alapuló lelki beállítottság) NEGATÍV halál-ösztön (Thanatos) uralma: meghalás-vágy: „gödörbe való vagyok", egzisztenciális hiányérzet: „nem tudok pi ÿkézni" depresszió: „én csak búvok meg rívok" „bánat beteg vagyok" „eddig dolgom után, ezután hitem után élek" „én aszt nem csüggedek, bízok!" POZITÍV élet-ösztön uralma: „nekem sose vót eszembe, hogy jó vóna meghalni!", képes békés eltávozásra: „megérik a gabona oszt leszakajtatik" derűs II. Az öt szellemi alapélmény szellemiségre hangoltság esetén és annak pótléka testiességbe szellemiség hatja át emelkedett lélek POZITÍV ataraxia (nyugalom) „csendes és nyugodt" életet él (vö.: a csendes és nyugodt élet alapkövei) katarzis (megtisztulás élményei vannak): gyógyulás látomás hatására földhözragadt, testiességbe, érzékiségbe süllyedt lélek NEGATÍV szorongás miatt bódítja, narkotizálja magát (mert nincs nyugta): sex, ital stb. megtisztulásra, hibái belátására nem képes, ehelyett másokat hibáztat