Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Lóránd Klára: Adalékok a fene és az íz nevű betegségek kapcsolatához

Lóránd K.: Adalékok a fene és az íz nevű betegségek kapcsolatához 173Ferenc kiskunfélegyházi gyermekkorára emlékezve önéletrajzi regényében felidézi a Szent Antal tüze nevű betegséget, „amely azonban a szöveg világos utalása szerint nem azonos az orbánccal, hanem annál enyhébb, kevésbé veszedelmes.''''

9'

1 A könyv egyik szereplője fél arcának dagadt fényességéről így beszél: „Csak ez van feneevésben már negyedik napja. Szent Antal tüze van rajta."

8

2 Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a Szent Antal tüze itt azonos lenne a fene betegséggel. Még ráolvasásban is találkozunk a fene elhomályosult jelentésű használatával: kelés gyógyításakor például: „Száradj, szikkadj, lappadi ott egyen meg a fene, ahun vagy."

K

i Az 1690-es Pax Corporis nem tesz különbséget a Szent Antal tüze és az orbánc között, de beszél a test belsejében a csontokon pusztító orbáncról is a vörös foltos vagy sebes bőrbetegség mellett.

8

4 A XVII. századi feljegyzések nem csak az orbánc és a Szent Antal tüze elnevezést használják egymással párhuzamosan, hanem a folyosó elnevezést is. „Szent Antal tüzérül: Az fekete szerszámot kenÿed a Szent Antal ti¡zere, az turralis orbanczrul is, folyosurul is es mindenféle fakadásokrul hasznos" (1676)

8

5. „Dagadozott Orbanczrul való Tekerő viz: Bele marçs az ruha s tekerd be vele, akar Dagadozott Orbancz, akar pedig Szent Antal Tüze akar Folyosos Orbancz leg¡en igen finum eszköz minderre."

86 A XVI. századi Orvosi könyv ír a „Szeºmereºñi Testĥ megĥ vezesereº¡", "Ha folioso awagy Orbancz yndula rayta".

8' Az orbánc más fajtáira is szép számmal találunk adatokat. „Hóna allyát el futá a szederies orbáncz".

8

8 Egy fő nemes asszonynak emlőjét el-fogta-vala tellyességgel az orbancz."

8

9 Ezektől különböző a „Szemen való fluxus, melyet Orbántznak ĥinak."

90 A Szent Antal tüze lehet erysipelas, furunculus, kelevény, pokolvar, borvirág és folyosó is.

9

1 Egy 1588-as orvosló könyvben e betegségek között találjuk a csuzt is. „Chyuz dagadast auagy zent Antal to'zet vo'ro's ko'zuennek is hyviak,"

9'

2 Göcsejben a „folosu" csuzt jelent.

9

3 A tünetek leírása alapján azonban ez az orbánc betegségének felel meg.

9

4 A XVI. sz.-i Orvosi könyv le is írja a folyosó betegséget: „Apró fakadékok az Folyosok, Forrok, kyk fytncik es az Bwrth rayak es megh darabosÿ ÿak. Ez penygh ke h fele, Eggyk zylyd, ky olyan mynth ha valamy kelessel ĥÿñtettek vonla megh az Burth. Ez az Folyoso. Az Masyk kegytlenb. ky rago folyoso, Ezt hyak Farkas Sebnek."

9

5 A csúz 1542-ből származó adat szerint lábfájás, reuma.

9

0 Ezenkívül lehet görvélyes 0

1 KM 1953. 137. 8

2 Móra F. é. n. 2:132 »*Pócs É. 1977. 57. 8

4 Pápai-Páriz F. 1759. 362. 8

5 Történelmi Tár 1894. 8

6 Botĥár D. 1911. 104-114. «

7 Varjas 1943. 319-320. 8

8 Szentmártoni Bodó János 1690. A kalmárok dicsérete Lőcse 10. 8

9 Illyés István: 1697. Lelki tej avagy Katekizmus, Nagyszombat 5. 9

0 Juhász M 1773. 122. 9

1 Vajkai 1932. 144. 9

2 Frankovith 1588. 16. 9

3 Gönczi 1902. 130. 9

4 Gönczi 1905. 349. 9

5 Varjas 1943. 543. 0

6 Magyar Nyelvtörténeti Szótár 1890.