Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Kóczián Géza: Egyes Solanaceae-fajok pszichotomimetikumként való használata a nép-gyógyászatban

Kóczián G.: Egyes Solanaceae-fajok pszichotomimetikumként való használata . 159 hi né volt rajta, semmi hálóing se rajta, se semmi ez teremtett ég alatt. Ott sírt a kiskert alatt nekem, hogy menjek. — Mondom, Bella, maga biztos beteg, lázas. — Mem vagyok lázas, csak jöjjön nálunk, csak jöjjön nálunk! — mondja. Menjek be nála, hogy lássam. Mikor menjünk be, akkor leguggolt. — Jajajajajaj! Jajajajajaj! Még ördög is van! Még ez is van! Még az is van! Jujujujujujuj! Jujujujujuj! — és így ment be az ágyba, és a fejére húzta a takarót, s nem beszélt semmit se. S gondoltam, ez már nem jó jel. Most tiszta kacagás, de megtörtént dolog_ Megtörtént dolog. És akkor elküldtem a kisfiamat pap után, hogy jöjjön, gyóntassa meg. Tetszik tudni, ahogy bevette az a szent áldozatot a szájába, rögtön kidobta." A történet is hallucinációs állapotot mutat be. Frányi Péternél később megtalálta a rontást okozó szert: „Hát egy pici üveg vót, de abba mindenféle rohadt burján vót benne.'''' Bizonyára volt Atropa belladonna is. Somogyban a aranyi vendek a Datura stramoniumot használták. Horváth (Tislér) Ferencñé, Drávecz Mária a következő történetet mesélte: „T. János bácsi felesége rosszá lett. Olyan betegségbe, hogy hol táncát, hot sírt, és nem tudtak micsinálni. Orvosokhoz hordták, de nem segítettek rajta. El is szokták verni. Később elvitték a javosasszonhó. És a javosasszon mondta nekik, hogy a szoba melyik sarkába van eltéve a padló alatt. Szőđjék elü, és égessék el. Vót abba mindenféle: haj, szőr, toll, zsír, mag. És azt elüszödték, és a tűzbe dobták. Boszorkány csinálta. Téteménÿ vót,. mert abba a lakásba többen is jártak így." Papp (Birkás) Mihályñé, Fülöp Kata aranyi adatközlőnk szerint a környék leg^ nagyobb tudású javasasszonya a lábodi Polákñé volt. Pappné szomszédasszonya megrontotta Pappék állatait, ezért Pappné elment Lábodra Polákñéhoz. Polákñét azután a szomszédasszony is felkereste. Úgy látszik Pappné fizetett többet, mert Polákñé a szomszédasszonyának adott valamit, amitől három napig bolyongott, eltűnt hazulról. A történetek is bizonyítják, hogy a boszorkány rőñtökéñt hallucinogén anyagot adott áldozatának, majd javasasszonyként valamilyen irracionális eljárással meggyógyította a beteget. A pszichotomimetikum adagolását megszüntette. A boszorkány nemcsak az embert rontotta meg, hanem a mindennapi táplálékot adó teheneket is. Elvitte a tehén tejét. Máramarosban nagyon sok család élt tejes ételeken. Pankovics Mihályñé, Mokány Erzsébet Hosszúmezőn élő ukrán adatközlőnk szerint: „a megrontott tehénnek búzakorpába matraguna gyökeret tesznek, és ezt adják a tehénnek, s akkor megjön a teje.'''' IRODALOM 1. Balogh K. 1879.: A Magyar Gyógyszerkönyv Kommentárja. Bp. 2. Borza, A. 1968.: D¿ç ¿onar etnobotanic. Bucuresti 3. Grÿñaeųs T. 1971.: Népi orvoslás. In: Tápé története és néprajza. Szeged, 759 — 783. 4. Grÿñaeųs T. 1972 — 73.: Engi Tüdő Vince: a legenda és a valóság. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1972 - 73/1. Szeged, 155- 183. 5. Grÿñaeųs T. 1974.: Bács-megyei gyógyító szokások és hiedelmek. Bács-Kiskun megyei Múzeumok Közleményei. Kecskemét 6. Hoppá M. — Törö L. 1975.: Népi gyógyítás Magyarországon. Comm. Hist. Artis Med. Supplementum 7 — 8. 7. Ipolyi A. 1854.: Magyar Mythologia. Pest