Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Kóczián Géza— Szabó István — Szabó László Gy.: A Helleborus- (hunyor-) fajok nép-gyógyászati felhasználására vonatkozó adatok
140 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 11 — 12 (1979) leírásából tudjuk, hogy a növény gyökerének kivájását szertartásosan végezték. A kivájást végző személynek Apollonhoz és Aszklepioszhoz kellett imádkoznia [3]. A „sárkányölő" Szent György az egész keresztény világ különösképpen tisztelt szentje volt a középkorban. Szent István királyunk az egész életén át a krisztusi igazságért és a gonosz ellen küzdő szent vértanút az ország védőszentjévé választotta [42]. György ábrázolásánál a sárkány a gonoszt jelképezi. Népünk hiedelemvilágában is ismert a sárkány. Népmeséink hőseinek is sokszor meg kellett küzdeniök a sárkánynyal. A aranyi vendek (Somogy megye) elképzelése szerint a grabanciás (garabonciás) is szokott sárkánykígyó alakjában repülni. A grabanciás pedig vragoljás, azaz ördöggel cimboráló. (Adatközlő: Kiskó Imréñé sz. Ruzsics Erzsébet, Tarany.) A bibliából is ismeretes az Évát megkísértő ördög kígyó alakjában. Lehetséges, hogy a hunyor Kolozsvár környéki és kalotaszegi kígyófű neve az „ördögi varázslattal" való kapcsolatát fejezi ki. „Szent György napja gazoló nap" — mondta Pankovics Mihályñé született Mokány Erzsébet hosszúmezői (Máramaros megye) ukrán anyanyelvű adatközlőnk. Stephan Aumüller [3] a következőket írja a Helleborus dumetorum W. et K.— Güllwurzel gyökerének begyűjtési idejéről: „ Das Wurzelgraben muß am Georgitag stattfinden." Kiskó Imréñé született Ruzsics Erzsébet aranyi (Somogy megye) adatközlőnk szerint Szent György (ápr. 24.) hajnalán a boszorkányok kimennek a rétre. Amelyik boszorkány a „füvet legeli", az az állatokat tudja rontani vagy gyógyítani, amelyik pedig a fűről a harmatot gyűjti, az az ember rontásával vagy gyógyításával foglalkozik. Miért éppen Szent György napján kell a boszorkányoknak kimenniük a tevékenységükhöz szükséges növényeket begyűjteni? Szent György legendájából tudjuk, hogy György Diocletianus császár előtt bebizonyítja, hogy Apolloñ napisten maga a gonosz. (Tudjuk Dioszkoridész tudósításából, hogy a Helleborus gyökerének kivájásakor Apollonhoz és Aszklepioszhoz kellett a vájást végzőnek imádkoznia.) György Jézus igaz istenségét bizonygatja a császárnak. Előzőleg meggyógyít egy csecsemőt, akit elküld Apolloñ templomába. A csecsemő Jézus nevében felszólítja Apolloñ , hogy menjen a császár palotájába. A csecsemő György által adott bottal hajtja a bálványt. Diocletianus leborul istene előtt, majd így szól Györgyhöz: „íme lássátok, mely nagy ereje vagyon a mi istenünknek s mely nagy csodákat mi¡vel. Annakokáért kérlek téged, édes barátom, György, áldozzál neki, mivelhogy ő a napnak istene! — A nap Istenének szívesen áldozok én, — mondja rá György, a bálványra pedig rákié it: — Parancsolom néked az én Uram Jézus Krisztusra, mondd meg nékem, ki vagy! Szörnyűt ordít erre Apollo: — Jézus Krisztus az igaz Isten és eltaszított engem és cimboráimat. Ennekokáért kedvem telik benne, hogy megcsaljam az embereket s eltérítsem őket Istentől és sugalmazzam nekik, hogy áldozzanak a gonosz bálványoknak. Esküszöm pedig neked, — szólott most György felé, — hogy mindörökre gyűlölni foglak és bosszút állok becstelenségedért, melyet rajtam cselekedtél. Mondja rá György: — Parancsolom néked Istennek nevében, mutasd meg nekünk, milyen szerzet vagy ? Ahogy ezt kimondta, nyomban meg is látta a gonosz lelket ülni fent az oszlop tetején, az pedig fekete volt és szörnyűséges..." [43] A boszorkányoknak, mivel az ördöggel cimborálnak, a nép hiedelme szerint Szent György napján kellett kimenniük a növényeket begyűjteni. Szent György kényszeríti őket erre. A nép ezen a napon tudhatja meg, hogy ki az, aki a gonosszal tart kapcsolatot. Ahogy Apolloñ bálványisten megjelent György segítségével Diocletianus előtt,
