Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Kóczián Géza— Szabó István — Szabó László Gy.: A Helleborus- (hunyor-) fajok nép-gyógyászati felhasználására vonatkozó adatok

Kóczián G. — Szabó I. — Szabó L. Gy.: A Helleborus- (hunyor-) fajok ... 135 Gelence (Ghelinta) (magyar község) Népi nevek: paffangyökér: Gelence pafmangyükér: Csernáton c. Hargita megye (régen Csik megye) c/1. Kászoni medence Kászonújfalu (Casinu Nou) (székely — magyar község) Nagykászon (Pläeçii de Jos) (régen: Kászonaltiz, Kászonfeltiz, Kászonimpér) Népi nevek: papmonya: Kászonújfalu, Nagykászon paponya: Kászonújfalu, Nagykászon zászpa: Nagykászon (az adatközlő Brassó megyéből való volt) c/2. Csiki medence Csikszenttamás Népi név: paponya c/3. Gyimesvölgye (Valea Ghimeçului) (a Ta ros völgye) (csángó magyar és román lakosság) Háromkút (Trei Fintini) Gyimesközéplok (Luñca de Mijloc) (Bükkhavas, Barackos, Hidegség pataka, Antalok pataka, Kápolna pataka) Népi nevek: ecenc: Háromkút ecenz: Háromkút eszpenc, eszpendz: Háromkút, Gyimesközéplok eszpenz: Gyimesközéplok, Háromkút •d. Neamt megye Magyarbékás (Bicaz Chei) (régen Csik megyéhez tartozott, román község) Népi név: spin c. Máramaros megye Disznópataka (Valea Stejarului) (román község) Felsőróna (Róna de Sus) (ukrán község) Hosszúmező (Cimpulung la Tisa) (magyar és elmagyarosodott ukrán lakosságú község, néhány román anyanyelvű lakosa is van) Rónaszék (Coçtui) magyar [különböző eredetű] és elmagyarosodott ukrán község) Népi nevek: caile popului: Disznópataka kakukkvirág: Rónaszék (német származású magyar anyanyelvű adatközlőtől) penza: Hosszúmező spínz: Hosszúmező, Felsőróna Más szerzők romániai adatai: A . Borza [32] Népi nevek: spin: Cimpulung-Mold. fehér zászja: Brassó (Baratiu, Gh.: Dic ionar unguresc hunyor: Kolozsvár és környéke (Nyárády E. I. és Soó R rája, Cluj, 1941-1944.) — románesc, Braçov 1899.) . Kolozsvár és környékének fló-