Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Markus, Michal: A Kárpát-medence etnobotanikai problémái

Markus, M.: A Kárpát-medence etnobotanikai problémái 121 likálni. További lépésként foglalkozni kellene azzal a gondolattal, hogy az eddigi etnobotanikai kutatások anyagát — a románokéhoz hasonlóan, könnyen áttekinthető formában — szótárszerűen vagy valamilyen katalógus formájában országonként publikáljuk. (Úgy ahogy azt: Al. Borza: Dictionar etnobotanic. Bukarest, 1968. c. munkájában is látjuk.) 3. Foglalkozni kellene azzal a gondolattal, hogy az etnobotanika kutatói bizonyos időszakonként közös konferencián találkozzanak, kutatásaik eredményeit egymással megbeszéljék, megvitassák. Kívánatos volna, ha az etnobotanikusok évenként közös kutatótáborokban terepkutatást végeznének, hogy kutatási módszereiket összehangolják, finomítsák. IRODALOM Augustin B. — Jávorka S. — Giovani R. — Rom P.: Magvar gyógynövények. I —II. Budapest, 1948. Benkő J.: Nomenclatura vegetabilium. Posony, 1783. Béna, M.: Bÿ inÿ v poezii a praxi slovenského ludu. Casopis VMS. Olomouc, 1890. Bois, D.: Les plants alimentaires chez tous des peuples. Paris, 1927. Borbás V.: Szepesmegyei növények. Term. tud. K. 1894. — Tátra flórájából. Term. tud. K. 1902. — A nemzetiség a növények elnevezésében. Emlékkönyv KMTT. Budapest, 1892. Buia, A.: Plantele noastra mediç¿ñale. Timi§oara, 1944. Buschan, J.: Vorgeschichtliche Botanik der Kultur- und NutzpJ

álnzen der alten Welt. Breslau, 1895. Butura, V.: Plante cunoscute si intrebuintate

. Muz. bot. Univ. din. Cluj. 1938. Borza, A. — Butura, V.

: Bäuerliche Pflanzheilmitteln in der Moldau. Archiv für Gesch. d. Medizin u. Nat. wissensch. Leipzig, 1938. Borza, A: Notñe etnobotanice. Bull. Grad. Bot. Cluj, 1931. Csapó J.: Új füves és virágos magyar kert. Posony, 1775. Csippék J.: Sáfrányosok a Felvidéken. Népr. Ért. 1910. — Adatok a felvidéki olejkárok házaló gyógyszerárusok történetéhez. Népr. Ért. 1907. Cizmár, J.: Lidové lekárstvi v Ceskoslovensku. Brno, 1946. Czihák, J

. — Szabó, J.: Heil- und Nahrungsmittel, Farbstoffe, Nutz- und Hausgeräte

... Flora. Regensburg, 1863. De Candolle A.: Termesztett növényeink eredete. Budapest, 1894. Dermek, A.: Nase huby. Bratislava, 1967. Dikarev, M.: Zametky po istorii narodnoj botaniky. Etnogr. obozren. 1899. Fand ÿ J.: Zelinkár..

. Tyrnava, 1793. Fischer, H.: Mittelalterliche Pflanzenkunde. München, 1929. Futák J.\ Slovensky herbár. I —II. Tyrnava, 1946. Gréb, J.: Zipser Volkspflanzen. Käsmarok, 1943. Greschik V.: A Szepesi flóra mint táplálék. Szepesi Hírnök 1915. Gunda B.: A gyűjtögető gazdálkodás emlékei... Ethnographia 1938. — Sammelwirtschaft bei den Ungarn. Ung. Jahrbücher (Berlin) 1938. — A magyar gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodás kutatása. Bp. 1948. — Román füvesek Erdélyben. Magÿ. Nyőr. 1949. — A természetes növény takaró jelentősége... Ethn. Carpatica. Budapest, 1966. Hanusz J.: Fűben-fában. Budapest, 1905. Hazslinszky F.: Az éjszaki Magyarhon virányai. Kassa, 1864. Hoelzl, K.: Botanische Beiträge aus Galizien. Verĥañđ , d. kk zool.-bot. Gesellsch. Wien, 1861. Ho ųbÿ, J.: Národopisné práce (red. J. Mjartan). Bratislava, 1958. Höfler, M.: Volksmedizinische Botanik der Germanen. Wien, 1908.