Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Aumüller, Stephan: Az etnobotanika jelenlegi helyzete Burgenland területén
-110 Comm. Hist. Art is Med. Suppl. 11- 12 (1979) Dr. Beitl-nek ez az útmutatása is rögtön realizálásra talált. Bécsi egyetemünk Néprajzi Intézete nagyon pozitív módon reagált s máris megtaláltuk az együttműködés módját. Már ebben a tanévben (1979/1980.) minden egyes hallgató a Fertőzugot ill. a Fertő-tájnak egy-egy községét fogja etnobotanikai szempontból feltárni és a gyakorlati terepmunka lehetőségeivel foglalkozni. Tőlünk függetlenül, de a terveinket mégis nagyban elősegítette egy képkiállítás, amely a múlt évben (1979) a bécsi „Alpengarten" keretében (Belvedere) „Heilpflanzen" cím alatt kereken 300 kitűnő festményben ismertette a legfontosabb gyógynövényeket. A művésznő — Minna Riedl — már 1973-ban gazdagította güssingi Clusius-emlékkiállításunkat, ahol többek között bemutattuk mindazokat a növényeket, amelyek a nagy humanista tudós, Carolus Clusius nevét viselik, pl.: Primula clusii, Hieracium clusii, Doronicum clusii, Chrysanthemum clusii, Rubus clusii; Potent¡lla clusiana, Achillea clusiana stb. Közben a kezembe került a Magyar Tudományos Akadémia által megindított Fertő-táj kutató bizottságnak a terjedelmes javaslatkönyve, amelyben t.k. Dr. Balogh Béla osztályvezető (Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium) „A Fertő-táj Néprajzi Tudományos Kutatási Tervé"-ben a következőket mondja: „A nemzeti kérdés, a területek korábbi együttélése, a tó közös érdekeltsége azt követeli, hogy a szomszédos Ausztria etnográfiai eredményeit figyelembe kell vennünk. Szükséges, hogy a feltárást végző szakemberek, múzeumok kapcsolatba kerüljenek osztrák kutatókkal, intézményekkel és a megjelent szakirodalmat ismerjék. A kutatás során kívánatos közös helyszíni bejárások, felvételek szervezése is.'" — Dr. Domonkos Ottó, a soproni Liszt Ferenc Múzeum igazgatója mint néprajzos a kutató munka vezetésével van megbízva. Ő, mint legközelebbi kutató, szomszédom a közös határ másik oldalán, egy nemrégen folytatott beszélgetés folyamán szintén örömmel vette tudomásul, hogy osztrák részről is az a felfogásunk: a néprajzi kutatást (etnobotanika-népgyógyászat) a hajdani Nyugat-Pannónia közös földjén közösen kell meg indítanunk. Csak szemléltetésképpen említem, hogy a székesfehérvári István Király Múzeumnak egy néprajzi munkatársa a szinte híressé vált heiligenbrunni „Kellerdorf"-nak (volt Szentkút, ma Burgenlandhoz tartozik) hagyományos szőlő- és bortermelését egy disszertáció formájában fogja feldolgozni. Zárom beszámolómat a következő mondattal: mindenütt tárt karok és nyílt szívek kecsegtetnek támogatással, ígérettel, ami arra kötelez bennünket, tereljük össze a szorgalmas méheket a közös határ mindkét oldalán, s kezdjük meg karöltve a szép munkát.* Zusammenfassung Eine hervorstehende Eigenschaft des ungarischen Volkes ist die Dankbarkeit und Verehrung großer Persönlichkeiten gegenüber. Daraus erklärt sich, daß sich noch immer zahlreiche ungarische Naturwissenschaftler mit dem unvergänglichen Lebenswerk des Carolus Clusius befassen. Besonders wertvoll sind jene drei Werke des großen Humanisten und Naturforschers, die auf dem Boden des historischen Westpannonien entstanden sind : Stirpium Nomenclator Pannoniçus; Rariorum aliquot Stirpium per Pannoniam, Austrian! etc.; Fungorum in Pannoniis brevis História. Bei der Erfassung des folkloristischen Wissensgutes im Volke, vor allem bei der Aufzeichnung der ungarischen Vulgärnamen der pannonischen * Előadása végén a szerző 36 színes diapozitíven burgenlandi gyógy- és védett növényeket mutatott be.
