Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Czagány István: Magyarország barokk patikái
Czagány I.: Magyarország barokk patikái 93 Csupán annyi bizonyos, hogy a rend feloszlatása után, 1773-ban árverés útján a belvárosi gyógyszertártulajdonos birtokába került és a Jurisich tér 11. számú házba költözött, sőt itt is maradt az 1910. évi elszállításáig. 7 Ekkor vásárolta meg az Iparművészeti Múzeum e gyógyszertártulajdonos utódjától. Sajnos 1923. évi budapesti felállítása során nem mindenben az eredeti állapothoz híven helyezték el. 8 Talán mindkettőnél nevezetesebb volt az 1640-ben alapított kassai jezsuita gyógyszertár, amelyet „Ad oculum Dei", vagyis az „Isten szeméhez" címeztek. 9 Eredetileg ötszáz, kisebb-nagyobb vert ezüstből készült, belül arannyal bevont edénye volt. 1727-ben készült nagyobb vörösréz törőmozsara, amelynek ismeretes a felirata is: „Apotheca Soc(ietatia) Coll(egii) Jesu Cassoviae. Fecit Carolus Eipelthauer." A.C.M. jelzésű, legkisebb sárgaréz törőmozsara 1697-ből maradt fenn. Raktárberendezése, több a jezsuita időkből származó üveg és három értékes törőmozsár még 1930-ban is épségben megvolt a Rieger B. és Alexander B. gyógyszerészek reáljogú patikáiban. A gyógyszertár 1744-ben nagymennyiségű gyógyszert előlegezett a Kassán állomásozó Haller-ezrednek, de ezt a város nem fizette meg. 3 0 Ezért 1748. október 11-én a gyógyszertárat a közterhek alól felmentették. Ennek ellenére fennmaradt 1766-ból a rektor ismételten sürgető kérvénye az előlegezett gyógyszer árának kifizetésére vontakozóan. Vezetőit 1713-ig ismerjük a rendi kéziratos névtár alapján. 7 Magyar Iparművészet, 1910, 35.; 1911, 37, 251. Vö. Lelkes i. m. 151. 8 Ekkor helyszűke miatt a bútorzat egy része jelentéktelenül megcsonkult, valamint az eredetiről másolt mennyezet magasságának megrövidítése miatt a boltívek és a bútor volutáinak összhangja között diszharmonikus átvágások keletkeztek. Voit Pál tanulmányából úgy tűnik, hogy a jelenlegi kiszolgáló táraasztala, újabb keletű mérlegei, polcainak tégelyei és palackjai, valamint az 1974-ig ott állott, két XVIII. századi és a budavári „Arany Sas" gyógyszertárból származott vörösmárvány, ágaskodó oroszlános asztala, meg az 173l-es évszámot viselő kassai, öntött bronzmozsara eredetileg nem tartoztak hozzá. (Voit uo.) Ezzel szemben az eredeti felszerelésből öt állványedényt — három portartó fatégelyt és két folyadéktartó üveget — őriz a helyi múzeum. Lelkes i. m. 144., 170. Ezzel szemben Nékámné szerint a berendezéshez tartozott két darab XVIII. századi kétfüles bronz mozsár „Rudolph Sternberger Anno 1708" felirattal és két darab serpenyős méreg „Nos remedia Deųs salutem" valamint „1672" felirattal. Szerinte a patika eredeti edényzetéből százötvenhét darab esztergályozott, henger alakú, kúpos fedelű fatégely maradt fenn. Ónmázas fajanszedényei közül csak négy-öt darab maradt meg, ezek a goriziai (Olaszország) novei fajanszgyárból származnak. Egy, a soproni Liszt Ferenc múzeumban levő, 1666-os évszámmal ellátott, fehérmázas habán fajanszhordó is a felszereléshez tartozott. Nékámné i. m.10., 11., 15. (A novei edények nem tartoztak hozzá!) Nagyon érdekes egyébként az is, amit a jezsuiták osztrák-magyar évkönyvéből a patikára vonatkozóan idéz: „Még az irigyek sem tudnak semmi kifogásolni valót találni a kollégium bécsi módra faragott, elegánsan berendezett patikáján, bár nincs nemes fémből készült díszítményekkel ékesítve. Szépségét növeli Etl úr által festett két kép is, amit ajándékba adott. Egyik a legszentebb Szüzet, a másik Szent Kozmát és Dámján ábrázolja. Mintegy 200 forint értékben némi bort és szép görzi patikaedényeket is kapott a rendház más jótevőktől." Figyelemreméltó az is, hogy az 1937-ben az Otto Schmidt kiadásában megjelent Reallexikon zur deutschen Kunstgeschichte című kiadvány a kőszegi patikát Európa egyik legszebb gyógyszertáraként említi. (A bútorzat visszakerül Kőszegre 1981-ig.) 9 Hrabovszky rektor 1682-ben„Magyarország talán leghíresebb gyógyszertárádnak mondta. Vezetőinek névsora a következő volt: 1663—1669-ben Funçk Henrich, 1670—1674-ben Wilser János, 1675—1676-ban Statelich Ádám, 1677—1681 Falck János, 1682-ben Prinz János, 1687—1697-ben Falck János, 1703—1706-ban Hollesinszky János, 1712—1713-ban Chmel Tóbiás, a rendi kéziratos névtár szerint. Baradlai—Bársony i. m. I. köt. 209—210. 1 0 Országos Levéltár, Canc. lt. conceptus expeditorium 1744. május, No. 81.; június, No. 56, 96; július, No. 82.; augusztus, No. 32, október, No. 62,; 1745. január, No. 28.
