Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Zboray Bertalan: Az egészségügyi igazgatás és a gyógyszertárak ellenőrzése Magyarországon

Zboraÿ B.: Az egészségügyi igazgatás és a gyógyszertárak ellenőrzése. 81 latokon keresztül egészen a vezetendő könyvekig. A gyógyszertárak berendezése és felszerelése tárgyában kiadott 260.520—1934. B. M. számú rendelet akkoriban pon­tosan előírt változásokat írt elő az új IV. Gyógyszerkönyvvel kapcsolatban, de a végre­hajtásra 1939. december 31-ig haladékot adott. Ezek figyelembevételével a vizsgálatok során a méltányosság álláspontjára helyezkedve és minden esetet külön is elbírálva arra törekedtünk, hogy a gyógyszerész maga jelölje meg a hiányok pótlásának sorrend­jét és azt a határidőt, ameddig a pótlásokat a terminuson belül — anyagi helyzetének megfelelőleg — lebonyolítani módjában lesz. 1940. március 22-én a Hajdú-Bihar megyei Derecskén Benkő Sándor „Remény" gyógyszertárában felvett „Jegyzőkönyv" 2 7 szerint ott: Mucilago gummi arabici, Compr. theobromini jodati, Aqua destillata, Spiritus dilutus és Radix Angelicae került vizsgálatra. E néhány anyag is dokumentálja, hogy vizsgálatunk főleg a gyógy­szerész által házilag készített ún. galenikumokra terjedt ki, amelyek között sok volt a romlandó (Mucilago, Compr. theobrom. stb.). Különös figyelmet szenteltünk a legtöbb vizsgálatnál a desztillált víznek, amely a vidéki kutak szennyezettsége folytán igen sokszor ammóniát tartalmazott. A felszerelésünk 0,1 norm, töménységű savakat illetőleg lúgot tartalmazott, de volt KMn0 4 és AgNO s oldatunk stb. is. A vizsgálandó anyag bemérését normál lombikokban végeztük s a titráláshoz pipettával vettünk ki annyi oldatot, hogy a mérőoldat fogyása 10 ml körül legyen. Sohasem mulasztottam el legalább egy drog megtekintését. Természetesen metszet­készítésről szó sem lehetett, csupán a régi, esetleg penészes drogokat kerestem. Sűrűn használatos felszerelési tárgyunk volt a szeszmérő-aerométer, de magunkkal vittük a kötszervizsgálathoz szükséges fonalszámlálót is, ami szintén alkalmas volt helyszíni gyors vizsgálatra. A jegyzőkönyv 6. rovata szerint kb. 20 grammnyi mintát vettünk a Liquor ferri albuminati sacchar. nevű készítményből, hogy azt az Intézetben a Gykv. által előírt részletes vizsgálatnak vessük alá. A mintát vett gyógyszerből ugyanannyit lepecsételve a gyógyszertárban hagytunk, a mintavétel előírt szabályainak megfelelően. Mint már korábban is említettem, az alig két-három évvel előbb megjelent IV. Magyar Gyógyszerkönyv rendelkezéseit még igen sok helyen nem ismerték vagy nem hajtották végre. A gyógyszertárvizsgálók szerepe így számtalanszor a tanácsadásra, útbaigazításra is kiterjedt, amit az érdekelt gyógyszerészek általában szívesen fogad­tak, elismerve az Országos Közegészségügyi Intézetből jött szakértő gyógyszerészek tárgyilagosságát, akik a gyógyszerészi pálya tudományos színvonalának emelése érde­kében működtek közre. Az évek múltával azt az elvet is igyekeztem érvényesíteni, hogy egy bizonyos megyében lehetőleg ugyanaz a vizsgáló menjen ki egy-két év eltel­tével, hogy így alkalma legyen az összehasonlításra, illetve a fejlődés megállapítá­sára. A jól megindult és vezetett vizsgálati rendszer elé hazánknak a II. világháborúba sodródásával nagy nehézségek tornyosultak. Az már korán bebizonyosodott, hogy az OKI Kémiai Osztályának gyógyszerészlétszámával az ország valamennyi gyógy­szertárának évenkénti vizsgálatát nem fogjuk tudni végrehajtani. 1939-től fokozta a nehézséget az ország területi megnövekedésével együtt a gyógyszertárak megugrott száma, mert ezeknél fő szempontnak tekintettük a Magyar Gyógyszerkönyv újabb készítményeinek és rendelkezéseinek megismertetését. A kiszállások számának csök­2 7 Jegyzőkönyv a derecskei Remény gyógyszertár vizsgálatáról (dr. Benkő Ferenc szíves közlése) 6

Next

/
Thumbnails
Contents