Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)
TANULMÁNYOK - Blázy Árpád—Zalai Károly: A gyógyszertári hálózat fejlődése Zala megyében 1711—1849-ig
Blázy Á.—Zalai K.: A gyógyszertári hálózat fejlődése Zala megyében. 65 sát. Bizonyos átalakulás figyelhető meg a XVIII. században, amikor az uradalmi házigyógyszertárakat felváltja az uradalmi tulajdonban álló, de nyilvános, szakképzett gyógyszerész által kezeltetett típus (Kalocsa, Keszthely). Külön jelentősége van a szerzetesrendi gyógyszertárak esetén, hogy azok házi vagy nyilvános jelleggel működtek-e. A hadsereg tulajdonában állandó helyőrségi és „mezei patikák", tábori gyógyszertárak működtek. Ezek rendeltetésszerű vagy nem rendeltetésszerű működése — amikor polgári személyeket is elláttak gyógyszerekkel — külön vizsgálat tárgya kell legyen. Városi tulajdonú, polgári kezelésű gyógyszertárról a vizsgált korszakban nincsen adatunk a három megye területéről. E forma feltehetően a XVIII. században már megszűnt. A polgári gyógyszertárak között is a XVIII. században ismert forma az egy-egy orvos vagy sebész tulajdonában álló, maga kezelte kézi gyógyszertár. Ez tulajdonképpen nyilvánosnak tekinthető, hiszen nem csupán családja ellátását szolgálta. Mindezeket összefoglalva, a gyógyszertárak tulajdonformáit és jellegét az alábbiak szerint csoportosíthatjuk korszakunkban: 1. Szerzetesrendi — házi, — nyilvános gyógyszertár 2. Uradalmi (világi, egyházi; főúri, földesúri) — házi, — nyilvános gyógyszertár. 3. Polgári — orvosi kézi, — nyilvános gyógyszertár. 4. Katonai — helyőrségi — tábori gyógyszertár. A GYÓGYSZERTÁRHÁLÓZAT FEJLŐDÉSÉNEK SZAKASZAI A gyógyszertári hálózat számszerű és százalékos növekedését ábrázoló 2., és 3. sz. ábrák tanulmányozásakor három fejlődési szakaszt különböztetünk meg. A) Kezdeti, fellendülő szakasz. E szakasz Zala megyében az első öt, Vas megyében az első négy, Bács-Kiskun megye területén az első két gyógyszertár megjelenéséig tart; bár időben nem egyszerre kezdődik és nem egyszerre végződik. Időrendben az első Vas, a második Zala megye; az időszak lezáródását a XVIII. század hetvenes éveire tehetjük. Az ekkor létesített gyógyszertárak tulajdonformái vegyesek. Vas megyében egy szerzetesrendi, a többi polgári, Zala megyében két szerzetesrendi, három polgári, Bács-Kiskun megyében egy egyházi földesúri, uradalmi szerzetesi kezelésű és egy polgári tulajdonú létesült. A 3. sz. ábrából kitűnik, hogyha korszakunk egészének fejlődését 100%-nak vesszük, e fejlődési periódus alatt a gyógyszertári hálózat mintegy 1/ 4-e jött létre. Viszont ha ennek a fejlődési szakasznak tartamát hozzávetőlegesen 75 évben adjuk meg, vizsgált korszakunk 150 éves időtartamának ez á fele. B) Átmeneti, állandósult korszak. Ez a periódus Vas és Zala megye esetében csupán 20—22 évig, Bács-Kiskun megye esetében hozzávetőlegesen 35 évig tart. Ezen időszak • 5
