Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)
TANULMÁNYOK - Blázy Árpád—Zalai Károly: A gyógyszertári hálózat fejlődése Zala megyében 1711—1849-ig
58 Comm. Hist. Art is Med. Suppl. 9—10 (1977) Az Esterházyaknak a Balatonfelvidéken és Lendva-Lenti körzetében van hatalmas uradalma. Zalaegerszeg város a veszprémi majd a szombathelyi püspök uradalma. Nagykanizsa és környéke a Battyhány, Belatinc a Csákÿ család birtoka. Kisnemesek elaprózott birtokai zömben a Zala felső folyásától délre eső Göcsej területén, Nemeshetésben és a szomszédos falvakban találhatók. Az élet újra indításának érdekében a XVIII. század elején általában csökken a földesúri kizsákmányolás, betelepítések, nagyfokú népességvándorlás jellemző a század első évtizedeire. Ezen időszak után azonban egyre gátlástalanabbá válik a földesúri mohóság. Ha megvizsgáljuk Zala megye népesedési adatait, valamint három legnépesebb mezővárosa, Zalaegerszeg. Nagykanizsa és Keszthely lakosságának gyarapodását, jelentős következtetéseket tehetünk. (Lásd 3. sz. táblázat és 4/a., b. ábra). 7 A megye területén a népesség gyarapodása nagyobb lendületű a XVIII. század folyamán, mint a XIX. század elején. Ennek oka abban keresendő, hogy a betelepítés és bevándorlás jelentős szerepet töltött be a megye népesedésében. Bár a mezőgazdasági művelés formái (kétnyomásos gazdálkodás, legeltetéses állattartás) elmaradottak, de a század végén az uradalmi gazdálkodásban, különösen a keszthelyi Festetics-uradalom esetében, jelentős fejlődés figyelhető meg. 8 A megye viszonylagos mezőgazdasági fejlődése, mely a népesség gyarapodásában így tükröztethető, érdekes párhuzamot mutat Keszthely város népességének növekedésével és a fejlődés hasonló jellegével (lásd 4/b. ábra). Keszthely mezővárosi fejlődésében döntő jelentősége volt annak, hogy a hatalmas Festetics-uradalom székhelye volt. E jellegénél fogva fejlődése a Zala megyei mezővárosok egyik típusát képviseli. A fejlődésnek a XIX. század első felében történő lelassulását az indokolhatja, hogy a feudalizmus a felvilágosult abszolutizmussal kimerítette lehetőségeit és a XIX. század első felében már továbbfejlődésre képtelen. 3. táblázat A megyei és városi lakosság számszerű és százalékos növekedése Zala megyében 1720—1869-ig időpont ZALA MEGYE ZALAEGERSZE3 NAGYKANIZSA KESZTHELY 1720 52 866 15,7% kb. 2000 37% kb. 1000 21% 1757 2 559 23% 1778 2253 3 352 30% 1787 226 240 68% 1793 2303 1802 2331 43% 1816 5 922 54% kb. 4000 83% 1828 3116 58% 1857 4026 75% 1869 333 237 100% 5424 100% 11 000 100% 4888 100% 7 A táblázat adatait v. ö. Olvasókönyv... i. m. és Fejezetek... i. m. 8 Simonífy E.: Adatok a paraszti birtokviszonyok vizsgálatához Zala megyében a jobbágyfelszabadítás után. Agrártörténeti Szemle, 1968.
