Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Blázy Árpád—Zalai Károly: A gyógyszertári hálózat fejlődése Zala megyében 1711—1849-ig

56 Comm. Hist. Art is Med. Suppl. 9—10 (1977) 2. ábra A gyógyszertári hálózat fejlődése a létesítési év megoszlása szerint Egy terület, egy megye gyógyszertárhálózatának fejlődése nem vizsgálható önmagában, csupán szaktörténeti adatokkal. A gyógyszertárak létesítésének igénye és lehetősége s¿orosan összefügg az adott terület gazdasági, társadalmi fejlettségével, továbbá a gyógyszertárak megjelenése, létrehozása párhuzamba állítható a hasonló jellegű (kézművesipari, kiskereskedelmi) tevékenységek megjelenésével. A piac az a döntő gazdasági alap, mely e tevékenységek létrejöttét, fejlődését determinálja. Hazánkban a XV. században megindul a nagyobb városok piaci körzeteinek osztódása, és a kisebb települések fejlődésüket meghatározó heti piacok tartására kapnak jogot. E településfejlődés a mezővárosiasodás. A törökdúlás megállítja és visszaveti ezt a fejlődést, csak a XVIII. század elején rendeződnek újra a területi egységek, indul fejlődésnek a mezővárosi kézművesipar, kereskedelem.

6 6 Kállai I.: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740—1780 között. Századok, 1966. 1.; Eperjessy G.: A mezővárosi és falusi céhek kialakulása és bomlása az Alföldön és a Dunántúlon (1686—1848). Századok, 1963; Csizmadia A.: Az egyházi mezővárosok jogi helyzete és küzdelmük a felszabadulásért a XVlll. században. Bp. 1962.