Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Blázy Árpád—Zalai Károly: A gyógyszertári hálózat fejlődése Zala megyében 1711—1849-ig

54 Comm. Hist. Art is Med. Suppl. 9—10 (1977) 2. táblázat A gyógyszertári hálózat fejlődésének statisztikai adatai időszakos megoszlásban időszaki ZALA MEGYE VAS MEGYE BÁCS-KISKUN MEGYE időszaki növekedés növekedés növekedés időszaki számszerű %-os számszerű %-os számszerű %-os 1715g 1 _ 1 _ _ _ 1725g 1 8.3 1 6.66 — — 1735g 1 8.3 1 6.66 — — 1745g 1 8.3 2 13.32 1 10 1755g 2 16.6 3 19.98 1 10 1765g 2 16.6 4 26.64 2 20 1775g 4 33.2 4 26.64 2 20 1785g 5 41.5 5 33.33 2 20 1795g 5 41.5 7 46.62 2 20 1805g 6 49.8 8 53.28 3 30 1815g 7 58.1 9 59.94 4 40 1825g 8 66.4 10 66.6 6 60 1835g 10 83.0 12 79.92 10 100 1845g 12 100.0 15 100.00 10 100 Ezen adatokat az L, 2. és 3. számú ábrán mutatjuk be. A táblázatokban és ábrákon bemutatott adatok vizsgálatánál az alábbi kérdésekre kaphatunk választ: a) A gyógyszertári hálózat területi eloszlása, b) A gyógyszertárak tulajdonviszonyának változása a hálózat fejlődésében. c) A gyógyszertárhálózat fejlődésének szakaszai. A GYÓGYSZERTÁRHÁLÓZAT TERÜLETI ELOSZLÁSA Korszakunk végére a gyógyszertárhálózat területi eloszlása a három megye közül a legegyenletesebb Vas megye területén. Bács-Kiskun megyében — a megye déli harmadát kivéve, itt egyenetlen — szintén egyenletesnek mondható, és feltűnő az is, hogy Vas és Zala megyéhez viszonyítva ritkább. Itt ezzel kapcsolatosan csak annyit szögezünk le, hogy a Duna—Tisza közének földrajzi és fejlődési adottságai, valamint népességi adatai indokolják e különbséget. Köztudott, hogy e terület lakossága a hódoltság idején igen lecsökkent, és csak korszakunk végére egyenlítődik ki hazánk lakosságának területi eloszlása. Az is ismert, hogy a Dunántúl településhálózata ma is sűrűbb, mint a Duna—Tisza közén. Zala megye északi és déli területén egyenletes az eloszlás, a középső területen, ami tulajdonképpen megfelel a mai közigazgatási területnek, öt gyógyszertár működik ugyan korszakunk végére, de ezek periférikusañ helyezkednek el: Zalaegerszegen, Nagykanizsán 2—2 és Zalaszentgróton 1. A gyógyszertárhálózat területi eloszlásának vizsgálatakor döntő jelentőségűnek látszik — az adott terület földrajzi körülményein túl —, településformáinak és népességi fejlődésének vizsgálata.