Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Grynaeus Tamás—Papp József: Régi magyar (gyógy) növénynevek, 15—17. század

Grÿñaeųs T.—

Papp J.: Régi magyar (gyógy )növény nevek, 15—17. sz. 41 A különböző időpontokban keletkezett glosszák növénynevei tehát legnagyobbrészt (88,6%) magyarok. Átlag 9,5%-nyi a görögből és latinból átvett, illetve fordított név

59 vagy népetimológia-jellegű téves fordítás

6

0. A németből származó átvételek és fordítások

6

1 száma igen csekély (0,5—4,2%), de idővel növekedő tendenciájú

6

2. Indirekt bizonyíték az is, hogy az igen kérdéses „bükk" szótól eltekintve (12. századi átvétel

6

3?; Moór szerint a szó már a honfoglalók nyelvében megvolt!

6

4), a 15. század legvégéig egyetlen német eredetű növénynevünk sincsen (tönköly, tenkel < kfném. dinkel, 1496; bükköny < kfném. wicken, 1549) nyelvészeink szerint

6

5. RAPAICS túlzásait tehát e tekintetben is helyre kell igazítanunk

6

6. BARLAY a 16. század előtt használt növénynevekről azt állítja (NB. nem lehet tudni, hogy — a céljának megfelelő önkényességen kívül — milyen szempont szerint választotta szét e két szócsoportot), hogy azok közül mindössze néhány finnugor eredetű, a többi vándorlás közben, a szomszéd népektől, majd a kalandozások [!] idején megismert latin, szláv, német növénynevekből került nyelvünkbe. CLUSIUS és BEYTHE 120, 16. század előttinek ítélt magyar növénynevét etimologizálva az alábbi elképesztő statisztikát közli: finnugor oszét török szláv görög, latin olasz ismeretlen egyéb 16 1 25 41 12 1 15 9 120 5

7 Rapaics 1932, 1933. 5

8 Beke fumus terrae — feold fwsth dens leonis — orozlan foga pes corninus — varių lab quinquefolium — evtleuelew fw lauendula — leuendula 5

9 Pl.: buglossum — okor nyel aquilegia — sas fw basilicon — basilicum fw hyssopus — hisop barba hirci — bak szakalfu menta, rosa, petroselinum, ruta, stb. 6

0 (FuchsGl) chrys[ant]emum — arannial ellenkező (OrtusGl) celifdonia] — menyey ayandek 0

1 buxus—püzpánk (FuchsGl); pwspan (Dorst) colubrina — trank fw (Dorst) camepitheos — çĥertrank (Ort.) atriplex — hester (Ort.) 6

2 Ez a tendencia még kifejezettebb lenne, ha a Fuchsius és Dorstenius glosszák jelen vizsgálódásunk során figyelmen kívül hagyott két 17. századi csoportját is figyelembe vennők. Ez érthető, ha tudjuk, hogy az u. n. Kräuterbuchok legnagyobb számban Németországban (Strassburg), Hollandiában és Svájcban jelentek meg (Schreiber i. m.). A reformáció korától pedig a magyar diákok főleg ez országok egyetemeit látogatták. 6

3 A „byk" fanév Tardona 1240. évi határjárásában már szerepel. Ld. Györfify Gy. 1963. p. 736. 6

4 Moór 6

5 Thienemann,; Me ieĥ 1935; Mollay C

G Rapaics, 1933-ban a Sehl. Szj., Schi. Hort, és Beszt. Szj. növényneveivel kapcsolatos önkényes megállapítások és azonosítások garmadája található.