Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)

ADATTÁR - Csipes Antal: Két recept a 16. századból

2. Táblázat folytatása (348—382) (348—382) a LATIN NÉV MAI BOTANIKAI NÉV MAGYAR NÉV a b c d e f g h i j k 1 m n o p q r s t u V z Sorszám Casanate Corvina 13. sz. ef. — 14. sz. v. Herbolarium V¡ncentinae 1491. Ortus Sanitatis 1517. Dorsten¡ųs 1540. Fuchsius Leonhardųs 1542. Clusius-Beythc 1583., 1584. latin magyar Casanate glosszák 15. sz. 3. n. — 16. sz. eleje Herbolar¡um Gl. 15. sz. vége Herbolar¡um Gl. 16. sz. eleje Ortus san¡ . Gl. 1520-1530 Herbolarium Gl. 16. sz. e. fele Clusius-Beythe 1583., 1584. Fuchsius Leonh. Gl 16. sz. m. fele Dorsten¡ųs Gl. 16. sz. Pécs¡ Lukács 1591. Herbolarium Gl. 17. sz. eleje Fuchsius L. Gl. 17. sz. Herbolar¡um Gl. 17. sz. Dorsten¡ųs Gl. 17. sz. Recens ethnobo anika¡ név 348. Chamaedrys Teuer¡ um Teucrium chamaedrys L. Sarlós gamandor Vad poláj fw Cherfaleuelev fi Fwl fw Gamondor fw 349. _ Serp¡llvm Thymus Serpyllum Serpillum pannon ¡çum Thymus serpyllum L. Kakukkfű Kakukfÿw Kakuk fiu thymiánfw Balsam fw Kakuc fü kukukfű = u.a. (Martos, Sulán) 350. Serp ¡Ilųm Thymus sp. Kakukkfű Kakwk fyw ORSZÁGOS 351. Tilia foeminea Tilia platyphyllos Scop. Nagylevelű hárs Hasfa Harsfa j ORSZÁGOS 352. Til¡a Tilia sp. Hárs Haasfa j ORSZÁGOS 353. Barba hirci Tragopogon — Tra gopogon orientális L. Réti bakszakáll Bak szakái fw Téli saláta Haasfa Bak szakalfu bakszakállfű = ua. (Réty, Moesz) 354. Lagopus — Trifolium arvense L. Here-hura fű (r.: nyúlláb) Nywl lab 355. Trifolium pratense luteum Trifolium campestre Schreb. Vadhere Sárga viraghu loohere 356. Tri folium Trifolium pratense purpuréuñl Trifolium pratense L. Réti lóhere J P¡ros virghu lóóhere Lóhere lúliere = Trifolium fajok (Hortobágy, Tikos) 357. Trifolium acutum Epithymon Trifolium majus Trifolium sp. Here sp. Lo here Abellulja Kakuk keniere Siciliában termő három leuelö fw Thymon fi¡ lúliere = Trifolium fajok (Hortobágy, Tikos) 358. Spelta Zeae prim um genus Tritiçum spelta L. Tönköly búza Tenkel (Ortus Gl XVII.) Ténkél 359. Pes coruinus Tro liųs europaeus L. Zergeboglár Varių lab. 360. Typha Typha angustifolia L. Keskenylevelű gyékény Páka both G¡kin gyekin = Typha latifol¡a (Hatrongyos, Kitaibel, It. Bereg) gyékény = Typha latifolia (Temes m., Kitaibel, It. Ban.) kákabot = „a Typha latifolia vesszeje, amelyen a bunkós termés van" (Szamoshát, Csűrÿ) 361. Vrtica Urtica romana Urtica dioica L. Nagy csalán Czalan Cĥa an csalán = u.a. (Nagykamarás, G. T.) csalán, csilán = u.a. (Hortobágy, Tikos) csijány = u.a. (Had¡kfalva-Gara, G. T.) csalán = Urtica urens (Tápé,. G. T.) 362. Ruscus Myrtus Vaccinium myrtillus L. Fekete áfonya Olaszorszagban termew koro Arabiaba tevrme Czemetu 363. Vitis idaea Vaccicium sp. Áfonya Fekete zolo fekete szőlő = Artemisia vulgaris (Réty, Moesz) 364. Valeriana Valeriana officinalis L. Macskagyökönke Wad nardos Macska gyökér 365. Eleborum album Elleborus albus Elleborus albus Vera rųm album L. Fehér zászpa, hunyor Hvnyor fw Hunior szazpa Feÿer hunior hunar = vs. Ĥelleborus sp. (Moldva, Wichmann) zázspa = Polygonum hyđropiper, Polygonum pers¡caria (Réty, Moesz) zászpa (gyökér) = u.a. (Réty, Hosszúfalú, Moesz; Kászonimpér, Pintér et al.) zászpo = u.a. (Tatrang, Pál) 1. 271. 366. Tassus verbascus Tapsus barbatus Taxus barbatus Verbascum sp. Ökörfarkkóró Ewkerfarkoro Ewkewrfark Ekewr fark Ekeörfark fu ökörfark = Verbascum nigrum (Vésztő, G. T.) ökörfarok = Verbascum thapsus (Bogdánfalva, Csűrÿ) ökörfarkkóró = Verbascum thapsus (Szamoshát, Csűrÿ; Tatrang, Pál; Izsák, Kitaibel, It. Bar.; Kiskunság, Móra) ökörfarkkóró = Verbascum sp. (Balaton melléke, Borbás; Hortobágy, Tikos; Lentikápolna, Sziñd, Gyermely, G. T.) ökörfarkkóró = Centaurea scabiosa (Gyenesdiás, Borbás) 367. Berbena Verbena Verbena officinalis L. Közönséges vasfű Saparafw 368. Veronica Veronica mascul Veronica sp. Veronika sp. Betonia fw Seb fw Bak fw betónika = Betonica officinalis (Szamoshát, Csűrÿ) 369. Vicia Vicia cracca L. Kaszanyűg Lednek lednek = La hÿrųs pratensis (Szamosĥát, Csűrÿ) 370. Faha Vicia faba L. Lóbiikköny Bab 371. Aphace Vicia sativa ssp. cordata A. et G. Takarmánybükköny alakja Lencze 372. Vicia silvestris Vicia villosa Roth. Szöszösbükköny Warjw borso Varyų borso 373. Provinca Viñca pervinca Clematis daphnoides Vinca minor L. Kis télizöld, meténg, ĥörvény Berwing Berveng Folio fw Szülák fw Vad boros ¡añ Teli zeld Me[t?]engh bouch Folio bowst ian. börvej = u.a. (Csengersima, G. T.) billing = u.a. (Ipolylitke, Borbás) téli zöld = u.a. (Csallóköz, Márton; Kászonimµér, Pintér et. al.) meting = u.a. (Kászonimpér, P¡ntér et al.) szulák = Convolvulus arvensis (Balaton melléke, Borbás) szulák = Convolvulus sepium (Ásvány, Ányos) mezei szulák = Convolvulus sepium (Bogdánfalva, Csűrÿ) 1.99. 374. Viola cyanea Celak. Kék ibolya Keec ivola kék ibolya = Scilla bifolia (Eger vid., Prodán) 375. Iacea Herba trinitatis Viola tricolor L. Háromszínű árvácska Csázár v¡ragha Három zynew wyragh 376. Viola Viola Viola sp. Ibolya • W¡ola Viola ORSZÁGOS 377. Viola sp. Árvácska Tarka ivola 378. Agnus castus Vitex agnus-castus L. Barátcserje Keçli teragofa ORSZÁGOS 379. Vitis uinifera Vitis vinifera L. Szőlő Zelew J ORSZÁGOS 380. Vitis Vitis sp. Szőlő Zewkwthew J ORSZÁGOS 381. Xanthium Xanthium strumarium L. Bojtorján szerbtövis Appro baitorjan 1.8 382. Turcicum frumentum Zea mays L. Kukorica T örök buza ORSZÁGOS