Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Fazekas Árpád: Csurgay Kálmán Gyógyszerészi Közlönye

CSURGAY KÁLMÁN GYÓGYSZERÉSZI KÖZLÖNYE FAZEKAS ÁRPÁD ííarmincnégy éves volt Csurgay Kálmán (1858—1892), gyógyszerész, a magyar gyógyszerészeti szakirodalom jelentős alakja, amikor 1892. február 13-án — gyógyíthatatlannak vélvén megrendült idegállapotát— főbe lőtte magát [1]. Az eltelt idő alatt mind személye, mind pedig úttörő szakirodalmi szervező és írói tevékenysége teljesen feledésbe ment. Az utolsó két év szerencsés adatgyűjtései azonban lehetővé tették, hogy a következőkben bemutassam Csurgay Kálmánt és megbecsülésre méltó munkásságát [2, 3, 4, 5, 8]. ÉLETRAJZI ADATOK Apja, dr. Csurgay József (1819—1895) 1854-ben a pesti egyetemen szerzett sebészdoktori, szemészeti és szülész oklevelet. Sok közleménye jelent meg orvosi lapokban, de voltak egészségügyi felvilágosító, sőt néprajzi írásai is. Öt gyermeke közül Kálmán volt az első, aki Arad vármegyében, Gyorok községben született 1858. november 22-én. Az ifjú Csurgay elvégezvén Késmárkon a gimnázium V. osztályát 1873-ban belépett gyakornoki minőségben Lukács Ferenc bűdszentmihályi [ma: Tiszavasvári] gyógyszerész patikájába. Ezután nemokleveles segédi idejét a jolsvai (Gömör vm.) gyógyszertárban töltötte, majd 1877-ben beiratkozott a budapesti Egyetemre. Itt 2 év múlva elnyerte a gyógyszerészmesteri oklevelet, s utána leszolgálta katonai önkéntes évét. Gyógyszertárban azonban csak rövid ideig dolgozott (1881-ben Dunaszekcsőn), mert már egyetemi hallgató korában elkötelezte magát a gyógyszerészi szakirodalommal. Már ekkor belépett a Gyógyszerészi Hetilap szerkesztőségébe, ahol az eltöltött öt és fél év alatt főmunkatárs (1883-ban), majd társszerkesztő lett. Itt megjelent nagyobb cikkei közül jelentősebbek a következők: ,,A felmangánsavas kálium alkalmazása a térfogati elemzésben" (Gyógyszerészi Hetilap, 1879); „A magyar gyógyszerkönyv rendelkezéseinek magyarázata néhány fontosabb vegyi és gyógyszerkészítménynél" (Gyógyszerészek Naptára, 1880); „A chemiában mily mérvű jártasság kívántassák meg a tyrocinalis vizsgát tevő gyakornoktól?" (Gyógyszerészi Hetilap, 1880). Az országos gyógyszerészegylet 1882. évi közgyűlésének megbízásából írta 1883-ban megjelent és legértékesebb művét: „Gyógyszerészeti tankönyv gyakornokok számára", amelyet az egylet 1884. évi közgyűlése 1000 forint tiszteletdíjjal is megjutalmazott. Csurgay Kálmán önálló működésének második évében (1886) megnősült, elvette Bertalan Pál volt nyíregyházi gyógyszerész és a „Margif'-forrás tulajdonosának Róza nevű leányát, kitől István és Béla nevű fia született.