Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)
Hoppál Mihály—Törő László: Népi gyógyítás Magyarországon (magyar és angol nyelven)
60 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 7—8. (1975) Diószegi Vilmos nem tudta befejezni azt a munkát, amit megkezdett — váratlan halála ereje teljében ragadta el. ö volt az, aki az elődök 23 megsejtéseit a magyar népi hitvilág samanisztikus kapcsolatait illetően tudományos alapossággal bizonyította. Munkája során természetszerűen foglalkoznia kellett a népi gyógyítás körébe vágó hiedelmekkel, szólásokkal — ezért aztán több ilyen tárgyú cikket is írt, amelyekben foglalkozott a dobbal való oldás-kötéssel, a „visszafelé-számláló" ráolvasásokkal, a moldvai csángók és a bukovinai székelyek embergyógyításaival és természetesen a sámánok gyógyító tudásával. 2 4 Megtartva az időrendi sorrendet, Erdélyből meg kell említeni néhány értékes anyagközlő munkát. így egy közlést a kalotaszegi népi gyógyászat köréből, 2 5 aztán egy nagyon érdekes adatközlést a csángó ráolvasásokról 26 vagy egy másik közlést az ún. nagyerejű fűről (Atropa Belladonna) a felsőbáromszéki néphitben, 2 7 Horváth István írónak szülőfalujáról, Magyarózdról szóló könyvének egy külön fejezetét, amelyben népi gyógymódokat közöl. 2 8 Erdélyről szólva meg kell említeni, hogy rendkívül gazdag és változatos anyag gyűjthető még ma is az erdélyi magyarság körében, sőt néha még lehetőség van tárgyi anyag gyűjtésére is. Oláh Andor 2 9 népi gyógyászati gyűjtőmunkája — mintegy húszkötetnyi anyag — talán a legjelentősebb gyűjtések egyike az elmúlt két évtizedből. Mint praktizáló orvos a mindennapos gyógyító gyakorlat közben nap mint nap alkalma volt tapasztalni a népies betegségszemlélet megnyilvánulásait. Gyűjtéseiből Békés megye népi gyógyászati monográfiája kerekedik ki, amelyben feldolgozta a népi gyógyászati szakkifejezéseket, mint egy tájszótárt, a népi gerontológiát, az állatorvoslást és a gyógyítással kapcsolatos meteorológiai ismeretek, valamint egy gyógyító-egyéniség „tudományát". Grynaeus Tamás 3 0 szintén orvos, Bács-Kiskun, Békés megyében. Szeged környékén és a bukovinai székely telepesek közt intenzív gyűjtőmunkát folytatott, és nagy kéziratos anyaga van! Foglalkozott a parasztorvosok, a Szeged környéki halottlátók és a nadályosok alakjával, újabban pedig az orbánc (Szent Antal tüze nevű betegség) régies gyógyításának anyagát dolgozta fel. Az ötvenes éveket az a helytelen szemlélet jellemezte, hogy minden, ami népi gyógyítás, csak kuruzslás, babona lehet, amit ki kell irtani. 31 A hatvanas években egészségesebb szemlélet vált uralkodóvá, s ennek is hatása volt abban, hogy megindult a rendszeres gyűjtőmunka a még 2 3 Bán 1908, Sebestyén 1920. 2 4 Diószegi 1957, 1960.A., 1960.B., 1958, 1962. 2 5 Czimmer 1949. 2 6 Kallós 1966. 2 7 Kakas 1973. 2 8 Horváth 1973. 2 9 Oláh 1956.A., 1956.B., 1963—64. 3 0 Grynaeus 1972, 1983—64, 1964, 1971. 3 1 vö. Kuruzslás és orvosudomány. Bp. é.n.
