Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)

Hoppál Mihály—Törő László: Népi gyógyítás Magyarországon (magyar és angol nyelven)

Hoppal M.—Törő L.: Népi gyógyítás Magyarországon 47 Az emberi eredetű népi gyógyszerek, gyógyító anyagok kivétel nélkül babonás eredetűék. Csakúgy, mint az állatok esetében, az emberek mindenfajta váladéka valamiféle varázserővel rendelkezik. Egyik legfontosabb a nyál, illetve köpés. „Ha az anya emlője fáj, azt gyermeke nyálával kell bekenni" — írta Wlislockiné.

4

4 Bodrogközben a pólyásbabát megköpdösik, hogy erős legyen.

4

5 Általánosan elterjedt szokás, hogy a sebet nyalogatják, hogy a fertőzést megakadályozzák. Nyilvánvalóan ez egyike az emberiség legősibb „gyógyszerének".

4

6 Orosházán a fájós nyakat éhnyálas ujial kenegették, Tápén szintén éhnyállal kezelték a torokfájást, ugyanott kelevényt, kelést kenegettek vele.

4

7 A vizelet szintén meglehetősen elterjedt gyógyítószer volt a magyarság körében. A Tiszántúlon törés, ficam esetén vizeletes borogatást raktak a beteg testrészre, és bordatörést gyógyítottak vizelettel kevert agyaggal.

48 (Ugyanez az eljárás ismeretes volt Orosházán, valamint Tápén és Zagyvarékason

4

9). Ricsén (Bodrogköz) hidegleléses beteggel itatták meg saját vizeletét, Bodroghalmon a csipás szemű embert kezelték vizelettel.

5

0 Zagyvarékason az árpára kentek vizeletet, attól kifakadt, ugyanott a fájós fülbe is öntöttek.

5

1 Egy kéziratos Orvoskönyv is szembetegség, hályog ellen javasolja.

5

2 A Felföldön és Orosházán a szemmelvertet mossák vizelettel.

53 A Házi Különös Orvosságok szerzője kígyómarásra is jónak tartja, de a viszkető testrész mosására is ezt javasolja.

5

4 Igen nagy erőt tulajdonítanak az anyatejnek, hiszen abban minden olyan anyag megtalálható, amely az életben szükséges. Juhász Máté írta, hogy hályogos szembe cseppentve eloszlatja a hályogot,

5

5 vajúdó asszonynak megkönnyíti a szülést, ha egy másaik anya tejéből iszik egy kanállal.

56 Zagyvarékason a kisgyerek sebes kezére anyja fejt tejet.

5

7 A XVI. századi orvosi kéziratos könyvünk szerint a nemiszervek többféle betegségét gyógyítja az anyatej.

5

8 Elhalt ember egyes csontjait is felhasználta a népi gyógyászat. Bereg megyében ijedtségre, nyavalyatörésre az összetört emberkoponya-darabot etették a beteggel.

5

9 Szabadka, Szeged környékén olyan amulettet hasz4

4 Wlislockiné Dörfler F. 1893. 115. 4

5 Zsova I. 1971. 367. (Az Alföldön is általánosan elterjedt szokás.) 4

6 Wlislockiné Dörfler F. 1896. 4

7 Grynaeus T. 1965. 417. és 1971. 776. 4

8 Greszné Czimmer A. 1944. 8. 4

9 Grynaeus T. 1965. 392. és 1971. 776. valamint Cs. Pócs Éva 1964. 205—206. 6

0 Zsova I. 1971. 369. és 372. 6

1 Cs. Pócs É. 1964. 193. 6

2 Zalavári kéziratos Doctor Könyv, 75. sz. recept. Ugyanezt az eljárást javasolja a XVI. századi orvos is: Varjas B. 1943. 79. 6

3 Vajkai A. 1937/A. 146.; Grynaeus T. 1965. 409. 5

4 Juhász M. 1768. 72. és 144. 6

5 Juhász M. 1768. 51—52. M Zalavári Kéziratos Doctor Könyv, 73. sz. recept. 5

7 Cs. Pócs É. 1964. 193. 6

8 Varjas B. 1943. 20, 21, 66, 69, 70. stb, 6

9 Csiszár A. 1965.A. 379—385; Csiszár A. 1965.B. 602—603.