Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)

Hoppál Mihály—Törő László: Népi gyógyítás Magyarországon (magyar és angol nyelven)

Hoppal M.—Törő L.: Népi gyógyítás Magyarországon 31 nemcsak magyarországi szokások! Mint ahogy az a hiedelem is, amely szerint egyes szentek — pl. antiochiai szent Margit „asszony öve" szülést könnyítő cingulumként volt használható — természetesen csak a főnemesség számára. \ A felsőbb osztályok és a köznép egyaránt használta viszont a kígyóbőrt ugyanerre a célra. Még Pápái Páriz munkájában, a Pax Corporisban is megtalálhatjuk a tanácsot, hogy a szülőasszonyt szüléskor „övedzék által kígyóbőrrel, mellyet le szokott vetkezni a kígyó", mert igen segíti.

9 Nemesasszonyok levelezéséből tudjuk, hogy a XVII. sz. elején egymástól kérték el a szülést könnyítő kígyóbőrt, éppúgy, mint századunk elején a falusi parasztasszonyok. — Ennek a kígyóbőrbabonának valószínűleg az az analógiás elgondolás az alapja, hogy a nép elképzelése szerint a vajúdóból majd ugyanolyan könnyűszerrel távozik a magzat, mint ahogy a kígyó kibúvik a bőréből. Emellett azonban lehetséges, hogy a kígyókultusz ősi hagyománya is közrejátszik itt, hiszen a kígyót mindig úgy tekintették a régiek, mint különös gyógyító erővel bíró lényt.

1

0 BABONÁS GYÖGYMÖDOK A népi gyógyítás fogalmának meghatározásakor utaltunk arra, hogy a népi gyógyító tudásnak két nagy szektora van, a racionalis és az irracionális. Ez utóbbit nevezhetjük közkeletű szóval mágikus elemekből álló — a magyar néprajzi szakirodalom kifejezésével élve — babonás gyógymódnak. Az etnográfiát bevallottan az etno-medicinának ez az oldala érdekli jobban — az orvostörténelem természetszerűleg inkább a másik, racionális oldallal foglalkozott. Mindazonáltal bizonyos, hogy a népi gyógyításban ezek az elemek sohasem elszigetelten, hanem mindig keveredve, együtt fordulnak elő. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért most mégis külön fejezetben mutatunk be néhány jellegzetes gyógymódot. Adatainkat úgy válogattuk össze, hogy vázlatos képet nyerjünk a magyar népi gyógyításban használatos irracionális, mágikus elképzelésekről. Az etnográfiai kutatásban a szimpátián alapuló mágiának két fajtáját szokás megkülönböztetni:

1 az érintkezésen alapuló mágiát és a hasonlóságon alapuló analógiás mágiát. (Itt újra előre kell bocsátani, hogy az egyes adatokban e két forma nem válik el élesen, sőt leggyakrabban mindkettő megtalálható!) Az ún. rontás volt az egyik leggyakrabban megnevezett „betegség" az elmúlt századok, s különösen a boszorkányperek írásos feljegyzéseiben, az ismeretlen eredetű betegségek okozója a bába, vagy boszorkánynak tartott személy volt. (A boszorkányperek aktái valóságos tárháza a magyar 9 Páriz Pápai F. 1690. 232. 1

0 Magyary-Kossa Gy. 1929. II. 6. , < . 1 Frazer 1965. 26.