Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)
Hoppál Mihály—Törő László: Népi gyógyítás Magyarországon (magyar és angol nyelven)
26 Comrn. Hist. Artis Med. Suppl. 7—8. (1975) tött anyag, a leírt gyógymódok értékes adatok számunkra, de liberális, általában elfogulatlan szemlélete is figyelemre méltó. „1. S. A' nép-gyógyszer név alatt azon, a' köz népnél — többnyire sokévi szokás által — némiképen megörökösödött szereket értem, a' Inellyeket ez, orvos tanításával és patikai szerekkel élni nem szeretvén, nyavalyái orvoslása végett használ. Akár mindenkitől esmértessenek (házi orvosságok), akár rejtekélyképen kurutyolók (Javós, Javósné s. t. eff.) kezén legyenek." „2. g. Illy gyógyszerei a' köznépnek minden országban találtatnak. A' magyar nép-gyógyszerek száma nagy, nagy a' vélek való élés kiterjedése és befolyása az egészség közállapotjára. Ennél fogva az orvos figyelmét megérdemlik, sőt egyenkénti ésmérések a' pórnép orvoslásával foglalatoskodó orvosra nézve, műve sikeres űzésére, el kerülhetetlenül szükséges." „5. S- - - - a' nép-gyógyszerek ... nagy részök babonás. E' babonás szerekről azomban meg kell jegyezni, hogy: 1-ször ... egyes esetekben még is gyógyíthatnak, azon nagy benyomásnál fogva, a' mellett a' képző tehetségre ... különösen a' gyógyításnak évekig ellent-állott, és már gyógyíthatatlanoknak tartott bajok, egyedül a' betegben gerjesztett nagy bizodalom által törültettek el. 2-szor a' babonás szerekkel együtt anyagos szerek is szoktak használtatni, a' mellyek többnyire magok viszik véghez a' gyógyítást. ..". „6. Hogy a' nép-gyógyszerek hasznos vagy káros voltáról helyes ítéletet hozni lehessen belerejeket és használtatások módját kell vizsgálat alá venni. Gyógyerő bár . .. sokban, még pedig ollyan van, hogy ... a' patikai szerek nagy részét feleslegessé tehetnék, sőt ... semmi másféle szer által ki nem pótolhatók . . . azon számtalan károkat, a' mellyeket a' nép-szerinti orvoslás .. . okoz, nem a' nép-gyógyszereknek, hanem az azokkali visszaéléseknek tulajdoníthatjuk." Kremzir Mózes írását józan hangvétel jellemzi, inkább megérteni akarja a nép gyógymódjait (s ha lehet alkalmazni!) nem pedig kiirtani. Hasonló rácsodálkozás jellemzi a Baranya megyei orvost, HÖlbling Miksát, aki néhány évvel később megjelent „orvosi helyirat"-ában részletesen leírja vármegyéjének egészségügyi helyzetét és „népszokásait". 9 Ezek az évtizedek már a magyar népköltészet felfedezésének és első tudatos gyűjtések megindulásának évtizedei. Erdélyi János és Kriza János gyűjtései mellett megjelenik az első átfogó „mythológiai", 1 0 amelyben nagyszámú népi gyógyászatra vonatkozó adat van. méghozzá eredeti korabeli gyűjtésből. Mindezeket ezért vázoltuk fel röviden a lehetőségek szabta szűkös keretben, hogy világosan lássuk: a magyar népi gyógyítás kutatása együtt indult az etnográfiai és folklór kutatás más ágaival (mese, 9 Hölbling 1845. 75., 79, 132—139. 1 0 Ipolyi 1854.
