Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)

Bálint Sándor: Adalékok a hajdani pestisjárványok magyarországi hiedelemvilágához (Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália tisztelete)

Bálint S.: ... A hajdani pestisjárványok .. . hiedelemvilága 231 Rókust halála után szentként kezdték tisztelni. Kultusza a XV. században Velencében már virágzik. Ereklyéi állítólag lopás útján kerültek oda. A szerzésnek ez a módja az ereklyetisztelet középkori virágzásának idején éppenséggel nem volt ritka. A velencei Rókus-társulat kórházat, szegényházat (Scuola di S. Rocco) és templomot alapított, amelyeket Tintoretto és Tizian mesterművei díszítenek.

2

6 Rókus alakja középkori kódexirodalmunkban tudomásunk szerint még nem tűnik föl. Ugyan Arnótfalva (Emaus, Artunovce) szárnyasoltárán és Bártfa Piéta-oltárán ott láthatjuk, lehetséges azonban, hogy Rókus csak később került egy-egy régebbi kép helyére.

2

7 A lőcsei Jakab-templom orgonakarzatán azonban föltétlenül Rókus hársfaszobra (1510) látható.

28 A XVIII. század pusztító járványai hozzák magukkal a tiszteletet és annak igazi kibontakozását hazánkban. A szorongó, égi segítségre sóvárgó nép új patrónusokat keresett a régiek mellé. Elsősorban ama városainkban emelik Rókus tiszteletére — aki egyébként tagja volt a ferences harmadrendnek —, az első kápolnákat, ahol franciskánus kolostorok is virágzanak: Szigetvár (1689), Gyöngyös (1709), Eger (1709),

2

9 Mohács (1710), Dunaföldvár (1739), Szeged (1739), Szabadka (1739), Baja, Zombor, Vác (1744).

3

0 A betegek utolsó útjukra való előkészítéséből elsősorban a ferencesek veszik ki a részüket, miközben sokan életüket is vesztik. így Gyöngyösön 1709-ben 25 rendtag halt meg pestisben.

3

1 E megpróbáltatásos idők emlékezetét őrzi, hogy a magyar ferencesek zsolozsmájukban régebben mindennap elmondták Szent Rókus XV. században költött himnuszát: 2

6 Stolz, E.: Das Pestpatronat des heiligen Rochus und das Konzil von Konstanz. Theologisch-praktische Quartalschrift 1933, 57. A bollandistákkal ellentétben állítja, hogy Rókus tisztelete a konstanzi zsinatra, illetőleg a zsinati atyákat fenyegető járvány veszély re megy vissza, amelyet egy velencei író, Diedo (f 1483) örökített meg. Ez hívta életre a velencei Szent Rókus Társulatot. 7

2 Radocsay: Táblaképek i. m. 259, 175. 2

8 Radocsay: Faszobrok i. m. 194. 2

9 Szmrecsányi Miklós: Eger művészetéről. Bp. 1937, 27. 3

0 Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. II. Bp. 1929, 194. 3

1 Szent Rókus-ká-polna. A Magyar Umbria különszáma, 1946. A himnusz benne közölt fordítása Szedő Dénes átköltésében: Üdvözlégy, boldog Rókusunk, nemes vér, édes vigaszunk, ki kereszt-jellel vagy jegyes a szíved táján bélyeges. Rókus, te úton-útfélen csodát tettél sok betegen, kit pestis láza elgyötört, egy ujjadtól életre költ. Üdv, Rókus, földünk angyala! Szólítván mennyek láng-szava, felsőbb erőnkkel indított bajunkat elhárítod.