Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)

Lükő Gábor: Anya- és csecsemőóvó képek a régi magyar szekrényeken

190 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 7—8. (1975) z 11. A dobozi szekrény egyéb motívumai. 1. vércsepp és könnycsepp — 2. férfi absztrakt képe sötét, rácsozott felületből kibuggyanót tekinthetnénk vérnek, a világosabb, sima felületből fakadót könnynek. Más szekrényen nem találkoztam ezzel a motívummal. A szekrény témakörébe szépen beleillik. A 2. motívum a férfi sematikus ábrázolása. Ennek bizonyítását néhány lappal odább találják meg olvasóim. Most tekintsük át a szekrény „díszítményei"-nek egész komplexumát az 1. kép alapján. A szekrény négy oldala közül csak egyik van díszítve, az eleje. Tetejének is csak az elülső ferde oldala, illetve annak két deszkája közül is csak az egyik az alsó. Kétoldalt a szekrény lábain látjuk a férfi ábrázolását.. Más szekrényeken is itt helyezték el ezt a motívumot a legtöbb esetben. A szekrény eleje négy deszkából áll. A legalsón látjuk a terhes, illetve vajúdó asszony képét három példányban, fölötte a nehéz szülés motívumait, ugyancsak három példányban ezek fölött a vér- és könnycseppeket, legfölül pedig a szoptató anyát, megint három példányban. A képek tehát az élettani események időrendjében követik egymást, bár sorrendjük iránya (alulról fölfelé) nem egyezik az európai írásmóddal. A szekrény tetején megismétlődik a nehéz szülés témája, ez tehát kiesik az időrendből és így a szekrény kompozíciós egységéből is. Mivel a tető síkja különbözik a szekrény elejének síkjától, a rájuk vésett képek nem is érvényesülhetnek egyidőben. Távolabbról nézve az előlapot látjuk, közelebb menve a szekrény tetejét. Így indokolt, hogy a tetőre a legkritikusabb esemény, a nehéz szülés ábrázolása került. Nem tekinthetjük véletlenségnek. hogy minden képet három példányban véstek ki egymás mellett a szekrényeken. A gyógyító ráolvasásokat