Antall József szerk.: Képek a gyógyítás múltjából / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 5. (Budapest, 1972)

Képek a gyógyítás múltjából (kiállítási vezető)

XIII. A MIKROBIOLÓGIAI FORRADALOM ÉS AZ ORVOSTUDOMÁNY MAGYARORSZÁGON A XIX. század közepe táján megindult sokirányú fejlődés szakágakra bontotta az orvostudományt. A leglátványosabb szakmai sikersorozat a mikrobiológiához fűződik. Az ezen a területen végzett kutatások történetét - erősen leegyszerűsítve - a következő fejezetekre lehet felosztani: 1. mikroszkopikus élőlények felfedezése ( Leeuwenhoek, 1683,); 2. annak bizonyítása, hogy a mikroszkopikus élőlények betegségeket okozhatnak (Agostino Bassi, 1771-1856,) ; 3. az ősnemzés tanának megdöntése, a XVII. század közepétől - Francesco Redi (1626—1697); Lazzaro Spallanzani (1729-1799) stb. - Pasteurig. Louis Pasteur (1822-1895) 1867 körül jutott arra az eredményre, hogy „nincs erjedés mikroorganizmus nélkül, és minden egyes erjedést meghatározott baktérium okoz A kor nagyjainak arcképei: Pasteur, Koch (1843-1910), Mecsnikov (1845-1916), Hata (1873-1938) és Ehrlich (1854-1915) mellett színes átvilágított és nagy méretű nagyításokon mutatjuk be azokat a baktériumokat, amelyek felfedezése forradalmasította az orvostudományt. A kis tárlóban egy angol gyártmányú (Negretti and Zamba) binokuláris mikroszkóp (1870-ből) képviseli a felfedezések elengedhetetlen segédeszközét. 7. Az antiszeptikus módszer a sebészetben - Lister Az antiszeptikus módszer a fertőzés elleni harc egyik formája. Lényege a kórokozó mikroorganizmusok fizikai vagy vegyi úton való elpusztítása. A sebészetben ezt a forradalmi újítást Lister honosította meg a XIX. század második felében azzal a céllal, hogy a kártevő csírákat antiszeptikumokkal elpusztítsa. Az antiszeptikus módszer helyét a sokkal tökéletesebb módszer, az aszepszis foglalta el, amelynek alapjait Semmelweis fektette le. Lord Lister (1827-1912), akit „medicorum facile princeps" névvel tüntettek ki kortársai - új alapokra helyezte a sebészetet. „Több életet mentett meg, mint amennyi a történelem háborúinak összes halottja" - állapította meg róla a korabeli orvosi közvélemény. A Listerféle antiszeptikus műtétet, eszközeit (karbolpermetezőjét) fotókon és grafikán mutatjuk be, míg személyét Komlóssy Ede 1887-ben festett olajportréja mutatja be. Kézírását Manninger professzorhoz írt levele őrzi. Arcképe alá egy XIX. század végéről származó fából készített állványon elhelyezett kék mintás, keménycserépből készült orvosi mosdót helyeztünk el.