Antall József szerk.: Képek a gyógyítás múltjából / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 5. (Budapest, 1972)

Az Orvostörténeti Könyvtár

nak megfelelő orvosi ismeretekkel is rendelkezett. Ez idő szerint ez a mű az első magyar nyomtatott orvostörténeti emlék.

11 lo-ii. 1500-ból származó két ősnyomtatványunk egy érdekes orvosi vitának a dokumentumai. Simon Pistoris Declaratio defensiva cuiusdam postitionis de malo franco című műve Lipcsében jelent meg. A szerző, aki az ottani egyetem rektora volt, vitába keveredett Martin Pollich szász udvari orvossal, aki amiatt támadta őt, mert az évek óta pusztító Morbus Gallicust járványos betegségnek nevezte. A vitába Johannes Manardus is beavatkozott - Opus de erroribus Simonis Pistoris circa morbum gallicum című Nürnbergben megjelent művével (122. ábra) -, és ebben a nagyon ritka, értékes iratban Pollich figyelmét felhívta az orvosok számára nélkülözhetetlen ismeretek (nyelvnek, régi irodalom stb.) fontosságára.

1

2 RÉGI ÉS RITKA NYOMTATVÁNYOK Rarissima-vetustissima anyagunk igen gazdag, mint a korabeli orvosi irodalom is, hiszen a könyvnyomtatás feltalálása, a humanizmus és a reneszánsz eszméi az orvostudomány fejlődésére is nagy hatást gyakoroltak. Egymás után jelentek meg az ókori szerzők műveinek sorozatos kiadásai, és a XV. és XVI. században élő orvosszerzők is tekintélyes számú kiadványt jelentettek meg működésük során.

1

3 A tekintélyes anyagnak most - mintegy ízelítőként - csak a töredékét említhetjük meg, azokat a műveket, amelyek vagy szerzőjük személye, vagy a könyv ritkasága, könyvtörténeti jelentősége miatt kiemelkednek. Ilyen művek az „orvostudomány atyjának", Hippokratésznek (i. e. 460-377) latin kiadása (Bázel, 1558), a híres velencei Giunta-műhely latin és görög nyelvű kiadása (1588), és még egy kétnyelvű kiadás a XVII. századból (Genf, 1657). Az ókor másik legtekintélyesebb és legtermékenyebb orvosszerzőjét, Claudius GalenusX. (Galénosz) (i. u. 131—

III. sz. eleje) ugyancsak a Giunta-műhely adta ki (1597). Egyik példányunk arról is nevezetes, hogy Joannes Rulandus (1585— 1648) híres pozsonyi orvosdoktor könyvtárából származik, másik példányunk pedig hidegnyomással készült, szépen díszített kötésével emelkedik ki. Egy másik velencei műhelyben készült Galenus Omnium operum quarta classis című kötete (1562). Az orvosi botanika megteremtőjének, Pedacius Dioscoridesnek (élt Néró 1

1 Cat. 2482. - Pállá Á.; A Biga Salutis című ősnyomtatvány orvostörténeti vonatkozásai. Orv. Hetil., 1954. 30. 1

2 Cat. 2724., ill. 2140 a. - Herczeg Á.: Manardus János magyar udvari főorvos élete és művei. Bp. 1929. 69. 1

3 R. Harkó V., Vida T.: Jelentős régi orvosi művek a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtárában. Az Orvosi Könyvtáros, 1968. 3. 129-157.