Antall József szerk.: Képek a gyógyítás múltjából / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 5. (Budapest, 1972)

A Múzeum gyűjteményeinek ismertetése

vonatkozással bírnak. A második csoportba soroljuk az államfők és egyéb történeti személyek születésével, betegségével kapcsolatos érméket, valamint azokat, amelyeket érdemek elismeréseként adtak ki. A személyi érmék foglalnak helyet a harmadik csoportban, tehát minden olyan érme, amely orvost, gyógyszerészt vagy a természettudományokban jártas férfiút ábrázol. A negyedik csoportba tettük a városi érméket - a vármegyei vonatkozások is ide tartoznak ez az anyag eléggé vegyes, hiszen kongresszusokkal, egyetemekkel, iskolákkal és nevezetes városi eseményekkel foglalkoznak. Az ötödik csoportot a Miscellanea teszi ki. Belső rendjét a tárgy és foglalkozás (sebészet, fogászat, gyógyszerészet, balneológia, erotika stb.) határozza meg. Ide soroljuk még az amuletteket és talizmánokat is. A hatodik csoportot a kegyérmék, kegyhelyeket és gyógyító szenteket ábrázoló érmék alkotják, amelyeket abc-rendbe soroltuk. A hetedik csoportba a jelvényeket, a nyolcadikba a rendjeleket (Vöröskereszt, sebesülés stb.), az utolsóba a papírpénzeket és a szükségpénzeket helyeztük. E szakgyűjtemény minden darabja orvosi, gyógyszerésztörténeti vagy általános egészségügyi vonatkozású. TÖRTÉNETI DOKUMENTÁCIÓS ANYAG SZAKGYŰJTEMÉNYE Ide soroljuk a nem tárgyi jellegű muzeális emlékeket: 1. írott emlékek (kéziratok) 2. Nyomtatott emlékek 3. Képi emlékek 4. Hanglemezek LEVÉLTÁR Irattári eredetű anyagok tartoznak ebbe a csoportba, irattermelő szervek, jogi személyek (1. egyesületek) összegyűjtött iratai. 1. Az orvosegyesületi iratanyagon belül is külön részt képeznek pl. az orvosegyesületi tagsági ügyekre és segélyekre vonatkozó iratanyagok, valamint az orvosegyesületi számlák, banklevelek stb. 2. Hasonló felosztású a Magyarországi Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek anyaga is (természetesen igazodva az iratanyag természetéhez). 3. A személyi gyűjtemények.