Antall József szerk.: Képek a gyógyítás múltjából / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 5. (Budapest, 1972)

Képek a gyógyítás múltjából (kiállítási vezető)

operációt. (3-4. ábra) Igen érdekesek még a Dél-Afrikából származó varázsló (orvos) „diagnosztizáló" eszközei és gyógynövényei, amelyek a primitív törzsek orvoslását mutatják be. A porított orvosságokat szarvban tartották, hogy megvédjék a nedvességtől. (5. ábra) Bemutatunk még betegségűző álarcot, továbbá gazellaszarvból készült kígyófétist. 2. Az ókori Kelet gyógyítása Az írott orvostörténelem a babiloni cserepekkel (osztrakák) és az óegyiptomi orvosi papiruszokkal kezdődik. Azt hihetnénk, hogy a mesterséges mumifikálás adta lehetőség - az emberi test belső titkainak feltárása - termékenyítőleg hatott az egyiptomiak anatómiai tudására. De a holttestet az egyiptomiak tisztátalannak tartották, ezért a papi orvosok - Sechmet papjai - a tetempreparálásban nem vettek részt. Ezt a külön nekropóliszban élő balzsamozók végezték, akiknek nem voltak orvosi ismereteik, így az orvosok anatómiai ismereteiket nem az emberi testből, hanem állatanalógiákból merítették. Négy amulett látható a kiállításon: a szemmelverés és a kígyómarás ellen védő, karneolból vésett Hórusz-szem, az Izisz vérét szimbolizáló iziszmadár-szív, a létet jelképező faragott szent szkarabeusz (fehér csontból). (I. kép) A római korból származó múmiafej (6. ábra) arra a gyógyszerésztörténeti gyakorlatra utal, amely szerint a múmiát porrá törték, és belőle állították elő az igen hatásosnak vélt gyógyszert, a „Pulvis Mumiae"-t. Az újkorban, amikor megritkultak a múmiák, már koponyából készítették a múmiaport, és még a XVIII. században is használták, s igen előkelő orvosságként tartották nyilván. 3. A görög és a római orvostudomány Egymás mellett mutatjuk be a múzeum görög-római korra vonatkozó anyagát. (7. ábra) Érdeklődésre tarthatnak számot a hellenisztikus korból (i. e. 33030 k.) származó, kóros elváltozásokat bemutató szobrok, amelyek - egyes kutatók szerint - a szmirnai orvosi iskolában tanfigurák lehettek. (8. ábra) A szmirnai iskolának Galenus (i. sz. 130-200), a rómaiak egyik leghíresebb orvosa is hallgatója volt. Hippokratész (i. e. 460-377), az orvostudomány atyja vonásait egy XVIII. századi ismeretlen francia szobrász klasszikus stílusban örökítette meg. (9. ábra) A római kort bemutató edények és orvosi eszközök mind pannóniai leletek. Az üvegedények különböző olajok és kozmetikai anyagok tartására szolgáltak. Kiemelkedik közülük a fél méter magas balzsamtartó. A Pannoniában élt rómaiak üvegedényeiket Itáliából vagy a Rajna- menti hutákból importálták. Az i. sz. II. és III. századból való anyag is ezeken a helyeken készült. Az orvosi mű-