Antall József szerk.: Képek a gyógyítás múltjából / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 5. (Budapest, 1972)

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár szervezete és gyűjteményi rendje

az ügynek dr. Orient Gyula, aki személyes levelezéssel, látogatásokkal ért el eredményt. A kolozsvári Magyar Gyógyszerészeti Múzeum anyaga nyolc gyűjteménycsoportban került elhelyezésre, állománya 1918-ban meghaladta az ezer db-ot. Budapesten is többször felmerült gyógyszerészeti múzeum felállításának gondolata. A gyógyszerészegylet felhívása 1906-ban szép eredményt hozott: a Nemzeti Múzeum keretében, a Néprajzi Osztály Gyógyszerészeti gyűjteményeként hívták létre a budapesti gyógyszerésztörténeti múzeumi részleget, amely a korábbi évtizedekben is működött. 1934-től Mozsonyi Sándor professzor vezetésével a Gyógyszerészeti Intézetben is gyűjtötték a tárgyi és dokumentációs emlékeket. Ebből és a Nemzeti Múzeum anyagából hozták létre 1948. október 11-én az Ernyey József Gyógyszerészi Múzeumot, amely azután 1963-ban megszüntette működését, anyagának nagyobb részét átvette a szervezés alatt álló Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, kisebb része pedig a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógynövény- és Drogismereti Intézetének a kezelésében maradt, gyógyszerésztörténeti előadások demonstrálásához. Közben megindult a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum létesítésének előkészítése. 1958-ban megalakult az előkészítő bizottság, jogszabályok jelentek meg az egészségügyi intézetek muzeális anyagának bejelentésére vonatkozóan. 1962-ben a Fővárosi Tanács átadta Semmelweis Ignác szülőházát, múzeum céljára az Egészségügyi Minisztériumnak. Az újjávarázsolt épületbe 1964. október 12-én költöztek be az intézet munkatársai és megkezdődhetett a felhalmozott tárgyi és dokumentációs anyag nyilvántartásba vétele és egy állandó kiállítás megszervezésének előkészítő munkálata. Feltehető a kérdés, hogy honnan került a viszonylag újonnan alapított múzeumba kiállított anyag. Az eddig felvázolt tények ismeretében könnyű felelni. Gyűjteményünk alapja az Orvosegyesületi Orvostörténelmi Múzeum (1905), a Gyógyszerészegyleti Gyógyszerészeti Múzeum (1906) később Ernyey József Gyógyszerészi Múzeummá (1948) alakult gyűjteménye és az Országos Orvostörténeti Könyvtár már korábban gyűjtött anyaga (régi patikaedények, fürdőpoharak, a híres Faludi-féle numizmatikai gyűjtemény és más tárgyi emlékek). Ehhez járult az ország különböző részeiről beszállított anyag, számos intézet átengedett tárgyai és dokumentumai. Egy újabb döntés alapján (1966) a budai Várnegyedben feltárt barokk patikát (Bp. I., Tárnok u. 18.) is a múzeumhoz csatolták. A tudományos feltárás megtörtént, folyik a patika helyreállítása, és nemsokára megnyílhat új gyógyszerésztörténeti egységként az „Arany Sas" patika.