Antall József szerk.: Képek a gyógyítás múltjából / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 5. (Budapest, 1972)

Képek a gyógyítás múltjából (kiállítási vezető)

XV. GÖMÖRY KÁROLY „SZENT LÉLEKHEZ" CÍMZETT PATIKÁJA 1813-TÓL Gömöry Károly „patikus, pesti százados, választott polgár, tudós, műbarát és maecenás" 1779-ben született Győrött. Pozsonyban szabadult fel mint gyógyszerészsegéd, és a bécsi egyetemen nyert gyógyszerészmesteri oklevelet 1801-ben. 1803-ban vásárolta meg az 1786-ban alapított harmadik pesti patikát, a Szent Lélekhez címzett gyógyszertárat. A palatinusi kor e művelt, választékos ízlésű férfiúja, aki mint a pesti Szépítési Bizottmány ülnöke, kurátorként működött közre a Nemzeti Múzeum építésénél, 1812-ben adott megbízást a kor kiváló építészének, Pollack Mihálynak (1773-1855), hogy részére patikaházat építsen az akkori Király utcában. A patika megnyitására 1813-ban került sor. A bútorzat 1951-ben történt szétbontása után csak 1965-ben került jelenlegi helyére, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba. Az egyik legszebb magyar patika-enteriőrt - minden valószínűség szerint - Pollack Mihály tervei alapján Rosznágel Márton (1783-1857) pesti asztalosmester, a díszítő faszobrászi munkát pedig Dunaiszky Lőrinc (17841835) neves szobrász készítette. (80. ábra) A patika bútorzata U alakú, éles metszésű. Építőművész kezére vall tagolása, alul fiókos, beugró részein szekrényes, felül nyitott és üvegezett polcrendszerű. A polcokat koronázó és az egész bútorzaton körülfutó párkányzat meredek tagolással ugrik előre. A párkányzat alatt fekete alapon aranyozott ökörszemes léc mutatja a bútor felső szintjét, és foglalja egységbe az egész enteriőrt. Az alatta kiképzett vályúkban Hygieia-fejekből, illetve lángoló vázákból jobbra és balra kisarjadó lángokban és szőlőfürtökben végződő aranyozott, leveles empire indadísz ékeskedik. A faliszekrények fölött négy tagra osztott tükrös ajtók takarják a polcos berendezésű szekrényeket. A hátsó fal középtengelyében egy előreugró tagozat töri meg a bútorzat egyenes vonalát, amelynek a párkány két oszlopa között dús aranyozású franciaóra áll. A restaurálás során feliratos fiókokat találtunk, melyeknek tanúsága szerint a kor nagy magyar politikusai és írói - Petőfi, Kossuth, Eötvös és Wachot - állandó vevői lehettek a patikának. A gyógyszertár társadalmi találkozóhely jellegét kívántuk kiemelni azzal, hogy egy kerek empire asztal körül legyező formájú, támlás garnitúrát helyeztünk el. A patika legmegkapóbb részei a Dunaiszky Lőrinc faragta aranyozott fareliefek. A hat dombormű témáját valószínűleg maga Gömöry adta meg, feldolgozásuk azonban Dunaiszky magas fokú művészi invencióját dicséri. A bejárati ajtó fölött látható a „Beteggyógyítás", majd balról jobbra haladva: „Hygieia", „Vegyészet", „Gyógyszerészet", „Aszklépiosz" és végül az „Orvostudomány". A két hosszanti falon levők témája egymással függ össze, míg a rövid, szemközti két fal egymás mellett kapcsolódik egységgé. A két mitológiai kompozíció (Hygieia és Aszklépiosz) a klasszikus téma kötöttségénél fogva nem adott lehe-