A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

készítettek. Mint megbízható tanúi az elmúlt időknek, beszéljenek helyettünk ők. A Körmendi Levéltár pestistörténeti adatait az alábbiakban időrendbe szedve tesszük közzé. Jegyzetek /. Irodalmunkban behatóbban foglalkozott a pestisjárványok múltjával Linzbauer Xavér Ferenc, a Codex Sanitario Medicinalis, Buda 1852—1861 című munkájának 1. kötetében az 1—130. lapokon. Fekete Lajos: Magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme, Debrecen 1874-ben megjelent könyvében, Magyary-Kossa Gyula dr: Magyar Orvosi Emlékek című művében, az I. kötet 119. lapján a pestisorvosról, ugyanitt a 330—332. lapokon: Mátyás király óvszere a pestis ellen című cikket közöl, végül II. kötetének 171. oldalán a pestisemlékekről értekezik. ír a pestisről Demkó Kálmán: A Magyar Orvosi Bend Története című Lőcsén 1892-ben megjelent munkájának 163—167. lapjain. -— Arányi Erzsébet: Fertőző betegségek Magyarországon 1600-—1650. Budapest 1911, című doktori értekezésében 42 lapon át foglalkozik a ragályokkal, köztük a pesLissel is, de időben korlátozottan. Megyei kisvárosi monografusaink legtöbbje jobbadán a XVII1. századi pestisjárványokkal foglalkozik, így Demkó, Hornyik, Kátay, Kriskó, Karácsonyi János, Petri Mór, Reizner János, Szederkényi Nándor, Tóth Sándor és mások. Végül meg kell említenünk a „Gyógyászat" folyóirat 1873. évfolyamát, melyben 1263-tól a XVII. század végéig graszszáló történetéről van szó. 2. Századok folyóirat. 1898. évf. 955. 1. 1901. évf. 663. 1. 3. Századok 1902. évf. 485—488. 1. 4. Századok, 1907. évf. 953. 1. 5. Magyary-Kossa három kötetes idézett művében Rohonc Szalónak neve nem fordul elő. 95