A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

tehát a vész Lőcse lakosságának körülbelül a negyedét irtotta ki (31). Magyarországon az 1552—1555 közti éveket a század legpestisesebb korának nevezhetñők. Úgy látszik, a pestist ekkor is az ozmán hadak hozták magukkal, mert Batthyány Ferenc 1552. szeptember 2-án Bécsből Mária királynéhoz, II. Lajos király özvegyéhez, írt levelében jelzi, hogy Temesvár bevétele után a török itt helyben maradt, előnyomų ását nem folytatta részint azért, hogy nyugta legyen és kipihenhesse magát, „tum quia pestis. . . . inter eos esse dicitur" (32). Ugyanekkor (1552. december 6) regnál a pestis Szlavóniában is és Batthyány Ferenc „

propter incrudescentem pestem" feleségével együtt Vinicza várába húzódik, ahol Zrinyi Miklós vendége volt. Ámde Batthyány és neje nem sokáig maradhattak Viniczén, legföljebb néhány napig, mert az epidémia terjedőben volt, és 1552. december 14-én már maga Zrinyi is Újudvaron van, ahonnan Nádasdy Tamásnak megírja, hogy itt egészséges a levegő (,,salubris est aer"), azonban a környéken „adhue pestis grassatur" és sem a folytonos szél, sem a hideg innen a vészt elűzni nem tudja. Ha tehát az epidémia hozzájuk közeledni kezd, kénytelen lesz családjával együtt Nádasdyhoz menekülni. Zrinyi leveléből látjuk, hogy ő és valószínűleg kortársai is abban a hitben éltek, hogy a szél és a hideg idő a pestis-bacillusok virulenciáját befolyásolja. Szlavóniában a pestis a következő, 1553. esztendőben is változatlanul grasszált. Ekkor Zrinyi már otthon volt és Ozalyból írja Nádasdy Tamásnak, hogy majdnem egész Szlavóniában Zágráb felől a Száváig „pestis regnat vehementer", azonban a Száva másik oldalán, egész Horvát országban „az egészség van uralmon" és „omnia sunt sana" (33). Az 1553. július 25-én, Jakab apostol napján Brassóban tör ki a szörnyű epidémia és onnan azután elterjed egész Erdélyben. Az erdélyi Massa Simon krónikája szintén megemlíti, hogy ekkor a pestis egész Erdélyben nyomorgatta az embereket és a Barcaságon a vész 4 vagy 5 évig tartott. Egy másik feljegyzés szerint: „In diesen Jahr (1553) umb Jacobi (julius 25) hat die Pest zu Kronen bis in Herbst regirrt und über 5000 Menschen hinweg genommen" (34). 5 Orvostörténeti Közi. 65