A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

Cheh orvosságos keönyv. Német Herbarium avagy Füves keönyv. Német orvosságos keönyv. Német orvosságok, mellÿek nincsenek bé kötve. Mindennemű füvek distillalásárnl való keönyv." Magyar Cisio, az ntollyán Ló oruosságok vannak. Végül „Az kis iró házunkban való ormariumban" volt a többi közt: „Magyar orvosságos régi keönyv. Ez szegény Anyánk kiknek mineme.ő jószágot adot zálogban, mellÿben orvosságok is vannak. Caroli Clusii Atrebatis rariorum aliquot Stirpium eđ - Porgciminában keöttettet." Ügy látszik, hogy a cseh könyvek Batthyány II. Ferenc felesége, Poppe Éva után maradtak a könyvtárban, s talán néhány német orvosságos könyv is, de lehet, hogy a német nyelvűek Batthyány I. Ádám feleségével kerültek Németújvárra. Ez az asszony pedig Ádámmal németül levelezett, és inkább olasz, mint német volt. Németül is fonetikusan írt. Ami a „barát" írásos könyvet illeti, az nyilván középkori kódex lehetett. Feltűnő egyébként a sok írott, tehát kéziratos orvosi könyv, s ezek valószínűleg házilag készítendő, vagy készíthető recepteket tartalmaztak. íme tehát a fentiekben óhajtottunk némi ízelítőt adni a Körmendi Levéltár hatalmas anyagából, megjegyezve, hogy a rendezett missilis levélrészt alig érintettük. És hogy ezeket a morzsákat, ezt a sűrített tájékoztatót is bemutathattuk, azt a többi közt Batthyány I. Ádám mindenre gondoló, lelkiismeretes pontosságának és páratlan pedantériájának köszönhetjük. II. A magyarországi pestisekről általában Mielőtt tárgyunkra térnék, jelezni óhajtom, hogy ebben a részben a pestisre vonatkozólag főleg ismeretlen és kiadatlan, de nem a Körmendi Levéltárból való adatokra támaszkodom. Magyarországon az első pestisjárvány állítólag 1095-ben dühöngött, ezt megelőzőleg nálunk pestisjárványra állítólag