A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

vettem az 100 lábához éget bort pro f.-d. 20." Ügy látszik tehát, hogy a lógyógyászatban ekkor a pálinka elismert gyógyszer volt, és talán ez a lóápolóknak is használt. Rohocon 1655-ben volt néhány sebesült ló és ezek gyógyítására a lovász Krányez Mátyás vasfazékban „czigonai fiiét" főzött, egyszer 32, másodszor 20 pint borral. Krányez a tudományával nem sokra mehetett, mert végül is Batthyány Ádám kénytelen volt Pinkafőről egy német (gyógy)kovácsot elhívatni „az mellÿ az sebbes lovat orvosų ÿa." 1634-ben „Az Cseri ló megh fökélesedvén, az orvosnak attam f. 3." írja a számadás. Békási Miklós körmendi kapitány meghagyására egy „orvos embernek, aki eő nagysága német hintóbeli lovát gyógyította", adott a tiszttartó 2 forintot. Batthyány természetesen mindenüvé a saját lován járt. 1650. novemberében Pozsonyban volt az oktávákon s itt valamelyik lovának a lábával lett baj, mire vásároltatott „ló lábának való iget bort és hájat" 10 dénárért. Batthyány fiai Grácban tanultak, s természetesen ott lovaik is voltak, s 1654-ben gondviselőjük ,,az úrfiak lovaihoz éget bort" vásárolt 10 dénárért. Hogy azonban a lovaknak mi bajuk volt, azt nem tudni. A lovakon kívül gyógyításra szorultak itt-ott a szarvasmarhák is. 1644-ben (május 17.) pl. a „jermerstorffy apothekáriusnak az marháknak adott orvosságért 24 forint és 17 dénárt", tehát elég tekintélyes összeget fizettek. Valószínű, hogy ekkor a marhák közt valami járvány dügöngött, de hogy miféle orvosságot kaptak, az a számadásokból nem derül ki. Egy későbbi, s úgy látszik, könnyebb esetben (1650 körül) szarvasmarhája részére szükséges „Gyógyító szerszámért" csak 90 dénárt fizetett. A következő esztendőben Batthyányné parancsára a tiszttartó vett „a marhák gyógyítására puskaport és federbayszott pro fl. 0. de. 50." Itt természetesen a puskapor, mint kén, salétrom és szénkeverék szerepel. Ugyancsak „4 font Federbaiszt" vesznek 50 dénárért 1654-ben a beteg marhák gyógyítására. Volt néha baj a sertésekkel is. Rohoncon történt a majorban hogy ,,az szeörtélyen marhák (azaz: disznók) kezđetlenek dermedni", 54