A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

jegyzi, hogy „Az (városi) Feördeő Ház pusztas az minemeo vas fazék volt benne, most a ferdeősnál vagion" és ugyanezt elismétli az. 1656. és 1657. augusztus 17-én kelt inventárium is azzal, hogy a vasfazékért a fürdős évenként 1 forint és 50 dénár használati díjat fizet. így tehát a városi fürdőház megszűnt és magánkézbe került. A városi fürdőház megszűnése után 1675-ben a Várban találunk egy „fördő házat" és itt „az belső förödöbeli mind fejér ónnal burittatott", és 1681. és 1686. január 1-én felvett inventáriumok szerint „Az fördő házban egy darab ón cséve csapostór találtatott és a fehér ónborítás most is megvolt. Borostyánkőn az 1546. május 22-én felvett inventárium szerint a második istállóban 2, a Vár alatti majorház pitvarában pedig 1 „fürdőkád" volt. Ezzel szemben 1648-ban (május 20.) az inventárium már itt is „Fördő Ház"-ról beszél, és ezt említi az 1650. évi leltár is. Bakicsányban 1644-ben, 1655-ben és 56-ban a „sáfár házban" van „feördő kád". 1656-ban (január 25., június 18.) Dobrán már ,,Göőz fördő"-1 találunk és hozzávaló vassatukon járó ládákat; 1662-ben pedig itt volt egy „fördő kád asztal formára" készítve. Feltűnő, hogy sem Szalónak, sem Rohonc incventáriumai semmiféle fürdőt e században nem említenek. Viszont 1653-ban már említik a „füves fürdőt", s ekkor Batthyányné „feöves fürdőÿéhez" egy ízben 3 majd 9 pint bort adnak. Az egyes várakban vagy városokban levő fürdők mellett a XVI. — XVII. századokban a gyógyfürdőket is használják, pl. 1615-ben a grébeni várszámadások feljegyzik, hogy Batthyány II. Ferencñé Poppe Éva: „Aszonyom eő nagysága ekkor (április 15-én) a heő ivizbe iött", de hogy melyik hővízről van szó, azt itt biztosan megállapítani nem lehet, valószínű azonban, hogy ez esetben a szlavóniai Lipik-fürdő értendő. Jobbágy Dániel udvarbíró leveleiben gyakran említi a balfi fürdőt. 1649. május 7-én Francsics Gáspár körmendi kapitány a balfi fürdőre kér lincenciát, mert — írja Batthyány 1. Ádámnak — „tugya azt nagyságod, hogy annak az förödésnek most vagyon ideie, annak utánna, mikor melegĥ leszen, több kártł łenne ember magának vele, hogy sem hasznot." 51