A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

Viz égető fazékhoz való feödeles és czévés ón kannák nro 5." Ezeken kívül volt még „Viz égető réz fazék hat iuegre való nro /." Továbbá a hatodik boltban, azaz bolthajtásos helyiségben: „Orvosságoknak való pléhes arrnariom, egg néhány rendbéli orvosságok benne való nro /." Az idézett inventáriumokból látjuk tehát, hogy ekkor ezen a vidéken a gyógyszertárakban a legtöbb az anabaptista habánok által gyártott patikaedény. A műipar története szempontjából igen sajnálatos, hogy ezekből a kerámiákból egyes darabok nem maradtak meg. A szalónaki gyógyszertárról 1636-ban és 1637-ben az ekkor felvett leltárak, és a későbbiek is, csak annyit mondanak, hogy szerepel „Körösköreiül való polcz egész földig ládákkalde hogy a sok polczon és ládákban mi van, arról az inventáriumok következetesen hallgatnak. A 1648. május 17-én felvett Szalónaki leltár csak annyit árul el, hogy itt ekkor „olaynak való praes nro 7." volt. Egy 1647. január 25-én kelt inventárium szerint Dobrán patikaház volt, amelyről azonban közelebbit nem tudunk. Továbbá egy 1648. május 20-án és 1652. május 20-án kelt inventárium Pinkafő várában, mely azóta nyomtalanul eltiint, említ patikát és beszél „az Grádicz mellett való patika házról Körmenden ugyan ekkor nem volt még gyógyszertár, de az 1691. január 1-én kelt inventárium fölemlíti, hogy a várban egy „orvosság tartó kis láda" van, tehát ez nyilván valami kézi gyógyszeres láda lehetett. Ilyen orvosságos ládák egyébként egyebütt is voltak, pl. 1645ben Batthyány I. Ádám Bécsben vásárol egy ezüst patikaládát (,,eöst apatika"), és az 1650. május 17-én felvett rohonci várinventárium szerint ekkor volt a várban egy ezüst és egy paraszt patikaláda. A vas patikaládáról már volt szó. 1684. augusztus 11-én összeírják a németújvári Tárházban levő holmikat és ekkor itt többek közt leltároznak „egg törökös apatika ládá"-1 is. Előfordul ekkor már a tábori vagy mezei gyógyszertár említése, mert 1653 körül kelt egy kárösszeírás, melynek 14. pontja szerint ismeretlenek valahol és valamiképpen széjjelrombolták 45