A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

házy Lászlóñé volt súlyos beteg, úgyhogy bécsi, bécsújhelyi és pozsonyi orvosokat és borbélyokat hívtak Kismartonba a beteghez és ezen „az én curáltatásomra consiliumot" tartottak írja a beteg és utasítja Vukovics János kismartoni sáfárt, hogy a bécsi Rechtperger nevű doctornak „ital pénzül fáratságáért" 16 skudát, a bécsi borbélynak, aki a doktorral volt 8 skudát, a pozsonyi Szaibolt János nevű borbélynak szintén 8 skudát, összesen tehát átszámítva forintokra, 77 forintot fizessen ki. Itt-ott megjelennek a porondon idegen doktorok is, akik azonban nem konzíliumra mentek. Pl. 1598-ban Szalónakon vagy Rohoncon járt egy újkeresztyén orvos, aki egyébként Zrínyi György uramat gyógyította. 1609-ban egyik számadáskönyv feljegyzi, hogy ekkor „egg Bétsi Doctor volt itth", azaz Németújváron. 1619-ben egy bécsi bábaasszony működik Szalónakon, 1649-ben egy orvosasszony jár Németújváron és Rohoncon, 1650-ben két német bécsi doktor, aztán egy török doktor, 1653-ban pedig egy gráczi doktornő fordult meg Németújváron, 1654-ben pedig ugyanitt jár, majd pedig Rohoncon az esztergomi érsek orvosa. Az orvosdoktorok mellett, akiket már a XVI. században ,,phisicus"-oknak is neveznek, az egészségügyi személyzet közé számítottak, a borbélyok, a ,,fördös"-ök, a bábák, a vízégetők, a fűszedőasszonyok. Csodálatos, hogy a Körmendi Levéltár missilis levelei közt borbélyok által írt levél igen kevés van és név szerint is csak kevés borbélyt ismerünk. Összesen öt borbélytól vannak a levéltárban levelek: Borbély, vagy Barbély Albert (ezt egyébként egy 1650. évi számadáskönyv „Barbély Albert teörök Doctor"-nak nevezi), Borbély Benedek, István, Kristóf és Mihály tói; ez utóbbi is inkább katona, ti. vajda, de lehet, hogy emellett a mesterségét is gyakorolta. Németújváron 1603-ban, sőt 1653-ban is működött egy német borbély is, a többiek tehát magyarok. A borbélyok ekkor éppen úgy gyógyítgatnak, mint a medicinae doctorok vagy physicusok; sebeket gyógyítanak, köpölyöznek, purgálnak, riihöt gyógyítanak, gyógyszereket állítanak össze és kotyvasztanak, mint ahogy pl. a szalónaki német borbély 1603-ban „valami röhös törököt is gyógyétot". Eret 37