A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

Međieųs Nicolai Florentini. Liber Germanicus Međieųs. Moschionis Medici: De Morbis Mulierum. Institutiones Medicinae Daniel¡s Sennertii. íme tehát 109 tételben foglaltuk össze a kassai orvosi könyvek címeit, melyből látható, hogy a nagyszabású könyvtárban az anatómia,a belgyógyászat,a gyermekgyógyászatba nőgyógyászat, a sebészet, mégpedig a tábori és a német sebészet, a gyógyszertan, az általános gyógytan mind képviselve voltak, sőt voltak monografikus disszertációk is pl. a lázról, az álomról, az ébrenlétről és szerepel még- ekkor is az alchimia. Ha mármost az olvasó végigtekint ezen a hatalmas orvosi könyvtáron, joggal és méltán felteheti a kérdést; mit keres ez a sok orvosi mű az egyházi könyvtárban, ahol ilyen könyveket gyűjteni és tartani nem szoktak? Erre nézve a magyarázat csak a következő lehet: Kassán már az Árpád-korban volt egy „domus hospitalis", a város falain kívül, tehát Kassa suburbiurnában és mellette volt templom is, amely a Szent lélek tiszteletére épült. Ezt az ispotályt a hozzá tartozó templommal együtt 1283-ban IV. Márton pápa már említi és fennállott a XVI—XVII. században is. Ekkor azonban ez az ispotály, főleg a XVII. században, nemcsak civil, de katonai betegek kórháza is lehetett . Ebben az ispotályban kell tehát eme orvosi könyvtár eredetét keresnünk, s mivel a XVII. században Kassa körül is dúlnak a harcok —- ezekkel együtt járt a nyugtalanság és bizonytalan helyzet —, valószínű, hogy Kassa magisztrátusa az egyházi és katonai tényezőkkel együtt jobbnak látta a nagybecsű orvosi könyvtárat az ispotályból kiemelni és a biztonságot nyújtó városfalakon belül elhelyezni. Ilyen úton és módon kerülhetett az egykor egyházi jellegű ispotály könyvtára a Szent Erzsébet-templom könyvtárába. Ez lehet a magyarázata annak is, hogy a templomi könyvtár leltározásánál nemcsak az elsősorban érdekelt egyházi férfiak, de a szintén érdekelt katonai közegek is részt vettek. A XVII. század további folyamán találunk itt-ott orvosi szakkönyveket a magánosok könyvtáraiban is, pl. 1672-ben a fiscus lefoglalja és katalogizáltatja Hidvéghy Mihály beczkói házában levő ingóságokat és persze könyveit is. Ezek közt is 26