A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Farkas Károly: A mohácsi vésztől a sabin-vaccináig

Az Orvostudományi Egyetem önállóvá vált és éppúgy, mint az egész egészségügyi irányítás, az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe került. A fogorvosképzés fokozására fogorvosi kar létesült. Az orvosképzés reformján belül méltó helyet kapott az ideológiai oktatás és a nyelvtanítás. A nagy fellendülés mutatószámai mögött valóságos fejlődés bontakozott ki: a 60-as évek táján több mint 5000 hallgató tanult az orvosi egyetemeken és évente mintegy 600 orvos kapott diplomát. Ugyanezen időben az orvostudományi egyetemeken közel 70 elméleti intézet és 60 klinika működött, több, mint 100 egyetemi tanár, 133 docens, több mint 200 adjunktus és több mint 1000 tanársegéd látta el az orvosképzés feladatait. Az orvostovábbképzés egységes megszervezését célozta az 1956-ban kiadott rendelet, amely szervezetté és minden orvosra, kivéve a tudományosan kvalifikáltakat, kötelezővé tette a továbbképzést. Későbbiekben a továbbképző klinika megalakulása jelzi azt az utat, amely a mind jobb orvosképzés eléréséhez vezet. Az orvostudomány általános fejlődését az a felismerés határozta meg, hogy az idegrendszernek döntő szerepe van nemcsak az egészséges szervezet irányításában, hanem a betegségek keletkezésében, de azok elhárításában is. Ebből folyik, hogy minden olyan behatás, amely az idegrendszert éri, alkalmas lehet kóros állapotok kialakítására és egyben kivédésére is. Ez az irányzat bontakozott ki 1945 után a hazai orvostudomány minden szakágazatának fejlődésében. Akár az elmélet, akár a klinikai tudományok fejlődését vizsgáljuk megállapíthatjuk, hogy azokban a gyakorlati elv érvényesül és mind az Akadémia, mind az ETT által megadott tudományos témák azt a célt szolgálták, hogy a tudomány fejlődésén keresztül az általános egészségügyet segítsék elő. Egy-egy tudományszak kiragadott témáit vizsgálva, képet kaphatunk arról a törekvésről, amely a magyar orvostudományt ma áthatja. Az elméleti szakokat tekintve, és elsősorban az élettan, kórélettan tárgykörébe vágó témákat vizsgálva, a következők 263