A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

1592. november havában fölleltározták és katalogizálták könyvtárát, amelyben mindössze három gyógyászati munkát találunk: 1. De Herbarium Virtutibus, 2. De Capricci mediciná i libri tres, octavo, 3. Seçre i Mediciná i di Pietro Bayro, octavo. 1598-ban Hetesi Petĥe Márton győri püspöknek szombathelyi várbeli könyvei közt találjuk a Fasciculus medicinae domini Joannis de Ketham Alemanni című egyetlen orvosi könyvet (1. Iványi Béla: Könyvek, könyvtárak, könyvnyomdák Magyarországon 1331—-1600, Bpest 1937). A XVII. században a „cultura medicinalis" — ha, és amennyiben az egykorú könyvtárkatalógusokban megbízhatunk — mintha nálunk egy kissé visszaesett volna, de a század második felében a helyzet nagyot lendült előre és van könyvtárunk, amelynek remek medicinális könyvanyaga volt. Előre kell bocsátanom, hogy alább közlendő adataimat a saját tekintélyes könyv-, könyvtár- és nyomdászattörténeti adatgyűjteményből veszem. Galgóczon 1604. augusztus 25-én végrendelkezik vitézlő Török Benedek fia, Török Balázs galgóczi lakos, külföldön tanult, intelligens férfiú, kinek Galgóczon háza és ebben könyvtára volt. Nyomtatott könyveit 85 tételben sorolja fel és megjegyzi, hogy egy ládában 47 darab ,,iroth" könyve is van, de — sajnos — ezeket nem részletezi. A katalógusban első helyen találunk egy ,,Liber scriptus in coreo viridio Matthae Gutzit de medicinia" című kéziratot, azután van egy „Hasznos és szeökséges keöni (v), ineliben betegségek ellen orvosságok vannak"; egy „Conservande Sanitatis Precepta Saluberima regi Angliçáé" című szakkönyv, végül van egy „Herbarium Hungaricum" is. Thurzó György nádor és királyi helytartónak 1610—15 körül Bitsén több, mint 350 műből álló könyvtára volt, amelyben azonban csak egyetlen orvosi művet találunk; Casparis Cholii: Theses medicinae de inorbe Hungarico, és talán félig-meddig ide számíthatjuk Werner György: De Admirandis Hungáriáé Aquis, in quarto című művet is. 21