A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)
Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)
a Boldizsár által szerzett könyveket. Mindenesetre sok könyv került ide Boldizsár halála után fia, a nagy protestáns II. Ferenc és unokája a konvertált I. Ádám idejében és a két Beythe prédikátori jóvoltából is; ez utóbbiak szerzeményének egy része azonban elkerült Németújvárról. Batthyány Boldizsárral kapcsolatban meg kell említenünk, hogy ő volt megalapítója a németújvári nyomdának is, amelynek az ismert Mañliųs János volt a tipográfusa, és amely, úgy látszik, 1582-ben már és 1595-ben még működött. A Manlius-féle nyomda azután egy időre megszűnt és körülbelül húsz év múlva támadt fel újra. Ennyit tehát Batthyány Boldizsár eredményes kultúrműködéséről. Áttekintve tehát Batthyány Boldizsár orvosi könyveiről szóló számlái feljegyzéseket, meg kell állapítanunk, hogy könyvtárakban ilyen szakmai könyv aránylag sok volt, és ha Boldizsár összes számlái megmaradtak volna, akkor könyveinek számában lényeges emelkedést találhatnánk. Figyelembe kell vennünk, hogy Boldizsár korában főleg a teológiai irodalom virágzott annyira, hogy a nagyobb könyvtárakban is az orvosi könyvek aránya kevesebb volt. Talán nem lesz érdektelen, ha a XVII. század kisebb nagyobb könyvtáraiban gyógyászati könyvek szempontjából könyvtörténeti szemlét tartunk. A XVI. század végén talán Mossóczy Zakariás nyitrai püspök könyvtára az egyetlen, amely orvostudományi könyvek szempontjából Boldizsár könyvtárával felveheti a versenyt. Ennek hatalmas könyvtárában, amelyet a püspök halálakor 1587-ben leltároztak a következő orvostudományi könyveket találjuk: 1. Sylvius: De conservanda bona valetudine. 2. Gebelius: De thermis Misnensibus. 3. Botallus: De curatione. 4. Fallopii: Mutinensis (Fallopius G. valamely munkája, de az összeírás a könyv címét nem említi. Tehát vagy a De medicatis aquis et fossilibus című Velencében 1569-ben, vagy a De compositione medicatorum. Velence 1570, vagy végül az Opera Omnia. Frankfurt 1584-ben megjelent művek valamelyike értendő.) 5. Practica Medicinaria, in octavo 19