A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

akkor is és az utánn is, de mint hogy Nagyságos uram későn jüttek utánna nem tudhatták hol keresni az halál miat sok házok maratt pusztán." 336. 1656. május 1. Grác. Kivonat Séllyei Pálnak Batthyány Ádám fiai, Pál és Kristóf nevelőjének Batthyány I. Ádámhoz intézett leveléből. „Jó egésségben érkezénk ide Graeczben szomnaton az urfival, mellÿet Nagyságodnak is szivbiil kivánok. Kçözönségesen hirdetik vala ugyan, hogy fel szabadult volna az Graeczy passus én is ahoz alkalmaztatván magamat bízvást chak be indultam az Várasbañ, de reménségemben megh czalatkoztam, mert mind ez máy napigĥ kellet Graeczi Mártonnál késnem, s nagy esküvéssel megh eskiittetvén engemet, hogy sem én, sem pedig az urfi hat hét alat oly pestises helen nem voltunk, ugy be mentünk ma ebédre.' 337. 1656. május 9. Szentgrót. Pulyai György levele Batthyány I. Ádámhoz, melyben a többi közt írja: „Az itt való jobbágyságĥ Nagyságos Uram rész szerint az Pestis miatt, és rész szerint az sok török adó miatt igen megh fogjatkoztak és kevesettek is." 338. 1656. július 22. Grác. Séllyei Pál nevelő levele Batthyány I. Ádámhoz, melyben a többi közt írja: „Semmi uy hirek, o lyanok ninczenek, hogy Nagyságodat tudóséthatnám felölök, hanem Olaszországban Neápolynevő városban vgyannira halnak az Pestisben, hogy negyven két ezer ember holt megh nyolczuan ezer pedig, a kik már inficiáltattanak. Észtet bizonyossan beszillik. Közikben pedigĥ az franczyák és anglusok hozták, mert valamely vendégĥ fogadóban bé mentek, rnindenüt az edényeket s a mi nagyobb a szentegházakban is is az oltárokat s azokon léuő ezközöket is minden irficiállák. hogy annál inkáb el hatalmazzék ez az dögleletességh. Rómában az oskolákat is az pestisnek mivolta miat imár régen be tették." 197