A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

orvosságának „tegnap e ðt meg hólt", de nem pestisben, hanem köhögött és a gyomrát „fájđaltatta és eddig is is minden esztendőben e féle nyavalja volt rajta." 324. 1656. január 4. Körmend. Kivonat Ságodi Istvánnak Batthyány I. Ádámhoz írott leveléből. „A. pestis mast ismégh megh czöndesedet, ui esztendő nap ul fogva nem volt egi halott is, a ki abba holt volna megh, ma temetnek egiet, Hidasi giermekét, de nem abban holt megh." 325. 1656. január 5. Körmend. Kivonat Ságodÿ Istvánnak Batthyány I. Ádám írt leveléből. „Mast semi hirünk nintsen a kit Nagyságodnak tudnék irnia, a pestis hála Istennek most megh czendesedet." 326. 1656. január 9. Körmend. Kivonat Swastics István körmendi kapitánynak Batthyány I. Ádámhoz írott leveléből. „Az mi Káldj Ferencz uram allata valókat illetj Nagyságos Uram hiremé még nintsen, hogy ki szállotak volna. Az Pestis felöl is Nagyságod parancsolt volt, hogy ha teob esnék, Nagyságodat tudóséczam. Azért Nagyságos Uram mig Csánj Uraimékkal Jobbágyiban voltam, addig László János nevő katonának egy gyermeke megh holt az Pestisben. Magát, germekit és cselédgiét kj küldettek Mizdó nevő falura, ottan Nagyságos Uram megh szokte mind az két germeket. Nagyságodnak most egiebet nem tudok irnom." 327. 1656. február 3. Alsócsatár. Kivonat Meszlényi Benedek Batthyány I. Ádámhoz írt leveléből. A vármegyegyűlés megtartást illetőleg ír, s „mivelhogi Söphtén és az körñiül leuő falukban Isten akarattiából csendességĥ vagion az Pestis miat, alkalmatossabnak Iáçzik ugian Sophtén lenni pro príma mar ii" (ti. a megye gyűlésnek). 194